Billroth
Keresztény Albert Tódor, bécsi sebésztanár, szül. Rügenben
1829., tanult Greifswaldban, Göttingában és Berlinben, tanulmányutakat tett
Bécsben, Párisban. 1852. avatták doktorrá, ugyanezen évben a berlini klinikán
Langembeck asszisztense lett s ugyanitt habilitálták 1856. dócenssé. 1859.
Zürichbe hívták meg a sebészet tanárának és a sebészeti klinika igazgatójának.
1867 óta a sebészet tanára a bécsi egyetemen. B. mint sebész világhírét kézi
ügyességének, alapos és sokoldalú orvosi képzettségének és klasszikus tollának,
ékesszólásának, s a górcsövészetben való jártasságának köszöni. Nagyszámu
tudományos dolgozatai és statisztikai közleményei német és bécsi szaklapokban
jelentek meg. Azonkivül számos fejezetet írt a Pithával közösen kiadott
sebészeti kézikönyvbe és Lückének német sebészetébe. Magyarra le van fordítva,
hires és sok kiadást ért kitünő könyve: Az általános sebészi kór- és
gyógymetszet (Buda 1869, Orvosi könyvkiadó társulat). 1892. az egyetem és a
diákság tanári működésének 50. félévét fényesen megülték. Volt tanítványai
«Beiträge zur Chirurgie» c. ünnepi díszmunkával kedveskedtek neki; szülőházát
pedig emléktáblával jelölték meg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|