Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Biológia ta... ----

Magyar Magyar Német Német
Biológia ta... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Biológia tanítása

Az élőlények szerv.-i felépítésének, életfolyamatainak, környezetükkel és egymással való kapcsolatának, kialakulásának a biológiai tud. ismeretszerzés alapvető módszereinek megismertetése az élő term.-i környezettel való harmonikus együttélésre, annak védelmére nev. A term.-rajz tanításának az alapját A. Lüben, német ped. rakta le a XIX. sz. első felében. Linné hatására alaktant és rendszertant tanított leíró módszerrel. Hangsúlyozta a megfigyelések és a tanulók tevékeny közreműködésének fontosságát. Az ő módszerét => Gönczy Pál ismertette a Vezérkönyv a növénytan tanítása és tanulására (Pest, 1852) c. könyvében. Ettől kezdve hazánkban a Lüben által adott útmutatás szerint folyt a term.-rajz tanítása. A XX. sz. első felében Wagner Jánosnak, => Greguss Pálnak és => Jeges Sándornak a reformped. jegyében fogant törekvései előtérbe állították a leíró rendszertannal szemben az élőlények környezetét, elterjedését, életmódját vizsgáló szemléletet, de a rendszertani szemlélet uralkodó maradt a term.-rajz tanításában az el., a polg. isk.-kban és a gimn.-okban egyaránt. Mindhárom isk.-típusban egészségtan is szerepelt a tantárgyak között. - Az 1946-os ált. isk.-i ttv.-ben a term.-rajz és az ember élete c. tárgyakban foglalták össze a lényeges biológiai alapismereteket. 1949-ben kicserélték a tkv.-eket, term.-rajz helyett term.-ismeretet tanítottak, az ember élete tantárgyról leválasztották az egészségtant. Az 1950-es ttv. - ismét term.-rajz néven - az ált. isk. 6. oszt.-ában a növénytant, 7. oszt.-ában az állattant, 8. oszt.-ában az ember élettanát és egészségtanát tanította. Később beiktatták az 5. oszt.-ba az => élettelen természetet. A gimn.-ban is term.-rajz volt a tárgy neve, s ennek keretében növénytant, állattant, az ember szerv.-ét és ált. biológiát tanítottak 4 év alatt összesen heti 11 órában. E ttv. a tud.-os igény mellett téves szovjet biológiai elméletet is tartalmazott. Ebben az időben került be a gimn.-ba az evolúció (darwinizmus) tanítása. - Az 1958. évi ált. isk.-i ttv. nev.-lélektani, fejlődés-lélektani követelményeket is törekedett érvényesíttetni. Az élő term.-et cönológiai (társulástani) és ökológiai alapon tárgyalta, s ehhez csatlakozott az egészségtan. 1963-ban az ált. isk.-ban, 1965-ben a gimn.-ban lépett életbe új ttv. Eszerint az ált. isk.-ban élővilág, a gimn.-ban biológia a tantárgy neve. Lényegében a tanulók minden tanévben, az ált. isk. 5. oszt.-ától a gimn. IV. oszt.-áig, heti két órát foglalkoztak az élőlények tanulmányozásával. A viszonylag kis óraszámban, de sok tanévben való tanításnak az volt az előnye, hogy számos vegetációs periódust, őszt, tavaszt lehetett kihasználni, ezenkívül a biológiai tanulmányok végére rendelkezésre álltak az ált. biológiai tv.-szerűségek megértéséhez szükséges fizikai és kémiai ismeretek. Az ált. isk.-ban a tanulóknak meg kellett ismerniük a közvetlen környezettől a távoli világrészek felé haladva a jellemző fajok alaktani, élettani és környezeti sajátosságait. A fajok rendszerezése révén belepillantottak az élővilág fejlődéstört.-ének menetébe. Rendszeres ismereteket szereztek az emberre vonatkozóan: tanulmányozták az emberré válás folyamatát, az ember egyedfejlődését, az egészséges szerv. felépítését, működését. Mindezek az ismeretek a tanulók egészséges életmódra nevelésének alapjául szolgáltak. A term.-védelem mind a négy oszt.-ban helyet kapott. A ttv.-ben a tanulók megfigyelő, leíró, összehasonlító és rendszerező munkája kiemelt feladatként szerepelt. A nagy vonalakban meghatározott követelmények megvalósítását szolgálta, hogy az évente rendelkezésre álló órák legfeljebb kétharmad része lehetett új anyagot feldolgozó óra, a többit pedig az ismeretek megszilárdítására, a tevékenységi formák begyakorlására, a tanulók önálló munkáltatásá ra kellett fordítani. A gimn.- ban biológia tanítása az ált. isk.-ban megszerzett ismeretekre épült. A tanulók csak olyan részletességgel ismerték meg az élőlények szerv.-i felépítését és életfolyamatait, ami elegendő volt ahhoz, hogy a szervrendszerek és az életműködések fejlődése világossá váljék előttük. Emellett azokat az újabb fajokat is meg kellett vizsgálniuk, amelyek a törzsfejlődés szempontjából különösen fontosak. Az emberi szerv. tanulmányozását addig a szintig folytatták tovább, ami a munkaegészségtan megértéséhez is elegendő volt. A gimn.-i biológia tanításaban jelentős feladat volt az is, hogy a tanulók megismerjék a struktúra és a funkció ált. tv.-eit, az egyedfejlődéstan, a genetika és a törzsfejlődéstan korszerű elméleti alapjait, az élet keletkezésének, az ember származásának és az emberi tudat kialakulásának folyamatát. Ezeket a tudnivalókat az I. oszt.-ban a növénytan, a II. oszt.-ban az állat- és embertan, a III. oszt.-ban az emberi életfolyamatok szabályozása, a IV. oszt.-ban az ált. biológia három fejezete: a sejttan, az örökléstan és a származástan témaköreinek feldolgozása során szerezték meg a tanulók. A tevékenységi formák közül a tananyaghoz kapcsolódó kísérletezést és a tv.-i oknyomozást állította előtérbe a ttv. Új anyag feldolgozására a gimn.-ban is csak a biológiaórák kétharmadát lehetett fordítani, a fennmaradó órák önálló kísérletezésre, növényhatározási, rovarfelismerési és bonctani gyakorlatokra, valamint az ismeretek megszilárdítására szolgáltak.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is