Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Biológia ta... ----

Magyar Magyar Német Német
Biológia ta... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Biológia tanítása

A biológia tud. érvrendszerének a fejlődéslélektan tv.-szerűségeit figyelembe vevő ped.-i feldolgozása azt eredményezte, hogy az 1970-ben végzett nemzetközi teljesítményértékelési összehasonlító vizsgálatban ( => International Asssociation for the Evaluation of Educational Achievement) a 14 évesek az első, a 18 évesek az ötödik helyet szerezték meg. (A 10 évvel későbbi mérések a biológiatanítás hasonló eredményességét bizonyították.) - Az 1978-as ált. isk.-i és az 1979-es gimn.-i ttv.-ek igyekeztek megőrizni az előző, nemzetközi vonatkozásban is eredményesnek bizonyult ttv.-ek pozitív vonásait. Továbbra is a tanulók tevékenysége (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, rendszerezés, kísérletezés) állt a műv.-i anyag feldolgozásának középpontjában, de a biológiai tud.-ok fejlődésének és a társ.-i elvárások változásának következtében a tananyag szerkezetét némileg át kellett alakítani. Az ált. isk.-ban a hazai tájak életközösségeinek feldolgozása a környezetismeret tantárgy feladata lett, így a 6. oszt.-tól induló biológia két új, az ökológia és a genetika alapjait feldolgozó fejezettel bővülhetett. ( környezetismeret tanítása) E két, a biológiai alapműveltség szempontjából elengedhetetlen témakör beiktatására azért volt szükség, mert az ált. isk.-ból kikerülő tanulók közül csak a gimn.-ba és a mezőgazdasági, az erdészeti, az óvónői valamint az egészségügyi szakközépisk.-ba járók tanultak közismereti biológiát a továbbiakban. Az ált. isk. biológia tanítása hatékonyságát kívánta növelni az is, hogy a növények, az állatok és az ember testfelépítését, életműködéseit nem a hagyományos növénytani, állattani és embertani fejezetekben dolgozta fel, hanem az egyes életjelenségeknél egymással párhuzamosan. Ebben a funkcionális morfológiai szemlélet ű tananyagban csökkent az alaktani ismeretek mennyisége és több lehetőség nyílt a biológiai összefüggések feltárására. Az egészségtani tudnivalókat feldolgozó fejezetben tovább erősödött az egészséget megőrző viselkedésmódra való nev. szándéka. A gimn. -ban a biológia tanítása a II. oszt.-tól a IV. oszt.-ig tartott. Jelentősen csökkent a növény- és állatrendszertani ismeretekre fordítható idő, de nőtt a korszerű sejtbiológiai, genetikai és populációgenetikai valamint ökológiai tudnivalók feldolgozásának óraszáma. A műv.-i anyag szerveződési szintek szerinti csoportosításában a növény-, az állat- és az embertani ismeretek - ugyanúgy, mint az ált. isk.-ban, de magasabb szinten - egymással párhuzamosan szerepeltek. A mezőgazdasági szakközépisk.-k három évf.-ra kiterjedő tananyaga lényegében a gimn.-éval egyezett meg. A többi közismereti biológiát is tanító szakközépisk.-ban csak egy tanévnyi volt a szakmai tárgyakat alapozó tananyag. Mindhárom isk.-típus biológia tanításanak egyik legfontosabb feladata a környezeti nevelés lett. Az ált. isk.-i és a gimn.-i biológia évi => órakeretének felosztásában megjelent a => kiegészítő anyagra szánható idő. Így módja van a tanároknak a tanulók érdeklődését kielégítő kérdések megtárgyalására, megvizsgálására. A kiegészítő anyagra az évi óraszám egyötöde volt fordítható. A tanulók pályaválasztását segítő ált. isk.-i és gimn.-i => fakultatív foglalkozások közp.-ilag készített programjai között biológiai tárgyúak is voltak. Ezek a programok laboratóriumban és terepen végezhető vizsgálatokat tartalmaztak. A közp.-i fakultatív programok helyett minden isk.-ban lehetett engedélyezett helyi készítésű ttv. alapján is fakultatív foglalkozásokat tartani. Az 1980-as évek végétől - főleg a 6 és 8 évf.-os gimn.-okban - biológiából is egyre több helyi tanterv készült. Ezek aszerint tértek el több-kevesebb mértékben a közp.-i ttv.-től, amennyire az adott isk. oktató-nevelő munkájának minősége és irányultsága megkívánta. - A jelenlegi biológia tanításanak sajátos taneszközrendszere van. A tanítás alapja a tanár és a tanulók közösen végzett munkája, az élő term. tényleges tanulmányozása. A tkv. ehhez a munkához annyiban ad segítséget, hogy viszonylag röviden megfogalmazza az igazolt ismereteket, ábraanyagot nyújt, kérdéseket tesz fel, melyek a korábbi ismeretek felidézését szolgálják, problémákat vet fel, melyek a megszerzett ismeretek alkalmazását segítik. Az ált. isk.-ban ezek mellett megfigyelési, vizsgálódási, kísérletezési feladatok leírását közli, ami vezérfonalul szolgál a tanulók tevékenységéhez. Az elsajátítandó szöveghez hosszabb-rövidebb olvasmányok csatlakoznak, melyek az érdeklődés felkeltésére valók. A tkv. végén lévő kislexikon előkészíti a tanulókat arra, hogy a szakkönyveket, lexikonokat önállóan tudják használni. A tkv.-ek egy - legfeljebb kétszínnyomású - ábraanyagát a Biológiai album színes képei, magyarázó rajzai egészítik ki. A gimn.-ban a tanulók tevékenységét a Kis növényhatározó valamint a laboratóriumi , ill. terepgyakorlatok gyűjteménye segíti. Az ált. isk.-ban a tanítás-tanulás fontos eszköze a munkafüzet. A benne lévő különböző típusú nyomtatott feladatok (feleletválasztás, csoportosítás, megfigyelés utáni rajzolás, hiányos rajzok kiegészítése, teljes rajzok részleteinek megnevezése stb.) egyrészt a tanulók megszerzett ismereteinek rögzítését segítik, másrészt azonnali visszajelentést adnak a tanár számára az elsajátítás mértékéről. A kis óraszámban biológiát tanító szakközépisk.-k közös tkv. mellett a képzés irányának megfelelő munkafüzeteket is használtak. A tanulást és az ismeretek ellenőrzését is segítik a tkv.-családhoz tartozó => feladatgyűjtemények. A követelményekben megszabott megfigyelésekhez és vizsgálatokhoz szükséges anyagok túlnyomó többsége a tanulók által begyűjthető, az eszközök az => alapfelszerelési jegyzékben rögzítettek. Ez term.-esen nem zárja ki a bonyolultabb oktatási eszközök használatát. - A biológia tanításaban csaknem valamennyi oktatási módszer használatos. Ezek közül kiemelkedően fontos a szemléltetés, amely nem korlátozódik demonstrációra, a megfigyeléshez elemzés is kapcsolódik, amely következtetések levonásához is vezethet. Ez feltételezi, hogy a tanulmányozandó tárgy (növény, állat stb.) vagy annak képe, => modellje a tanuló kezében van, s a tanár irányítja a megfigyelést előre megadott szempontok szerint. A tanulók tudásának ellenőrzése, értékelés e, oszt.-ozása a biológia tanításanak szerves része. A biológia tanításaban 1958 óta szórványosan, 1964-től rendszeresen folynak objektív teljesítményértékelések. ( értékelés a biológiatanításban) Az ált. isk. és a gimn. valamennyi évf.-ára kiterjedő vizsgálatok adják a tantervi fejlesztés alapját. - Ir. Jeges S.: A biológia tanításának vezérkönyve. Szeged, 1933.; Uherkovich G.: A korszerű biológiaoktatás, Szeged, 1940.; Kontra Gy.: A biológiatanítás problémái 1950-1960. Bp. 1963.; Noga T.: A magyarországi gimnáziumi természetrajz-oktatás feladatának vázlatos története. Bp. 1963.; Futó J.: Az Élővilág tanítása. Bp. 1966.; Teljesítményértékelés a biológia tanításában. (Szerk. Futó J.) Bp. 1968.; Kontra Gy.: Biológia és kommunikáció. Bp. 1972.; Fazekas Gy.: A biológiatanítás tudományos vizsgálata. Bp. 1976.; Fazekas Gy.: A gimn.-i biológiatanítás hatékonyságának összehasonlító vizsgálata. (1976-1980) I-II. Bp. 1985.; Franyó I.: Az általános iskolai biológiatanítás hatékonyságának összehasonlító vizsgálata. 1982-1987. Bp. 1990.

Franyó István

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is