Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Biológiai t... ----

Magyar Magyar Német Német
Biológiai t... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Biológiai tanulmányi versenyek

oktatás

Az első biológiai tanulmányi versenyek a szoc. munkaversenyek mintájára szerveződtek az ált. isk.-ban az 1940-es évek végén. Motivációjuk és céljuk is pol.-i volt, a tanulók érdeklődésének term.-es különbözőségét és a => fejlődéslélektan tv.-eit figyelmen kívül hagyták. Később az ált. isk.-soknak a => Magyar Úttörők Szövetsége programján belül a tantárgyi versenyek rendszerében szerveztek biológiaversenyeket. Az egyéni versenyeknek különböző közigazgatási egységenkénti fordulói voltak. Eleinte egyszerű írásbeli és szóbeli, majd később - minden fordulóban - gyakorlati feladatokat is kaptak a versenyzők. Ezeket a versenyeket a biológia iránt érdeklődőknek szervezték, de valójában a jó oszt.-zatot elérők vettek rajta részt. A Tud.-technikai Úttörőszemle keretében rendezett vetélkedők felmenő rendszerűek voltak, a 13-14 éves tanulókból álló három fős csapatok nak - előre megadott témában - kellett a biológia, a fizika, a földrajz és a kémia tananyagban való jártasságról számot adniuk. Ezek a vetélkedők nem érték el céljukat: a term. komplex vizsgálatát és a közös munka igényének felkeltését. Az ált. isk.-i tehetségkutató biológiai vetélkedők teljesen az érdeklődő, önállóan is vizsgálódni, kutatni tudó tanulóknak szerveződtek. A pályaválasztásban, az esetleg felismert tehetségek gondozásában azonban nem folytatódott a ped.-i munka. Az Úttörőszövetség háttérbe szorulásával és az isk.-k önállósodásával párhuzamosan a vetélkedők rendezését társ.-i szerv.-ek vették át. Ezek közül legjelentősebb a => Természettudományi Társulat (a TIT tagegyesülete) Herman Ottó országos biológiai versenye. - A középisk.-sok számára a II. vh.-t követően vált lehetővé biológiából az országos verseny. Eleinte pályamunkát is készítettek a versenyzők, később ez a versenyző önálló gyakorlati munkáját bemutató néhány oldalas beszámolóvá változott. A verseny kezdetben kétfordulós volt, feladatlapjai nyílt végű kérdésekből álltak. A hetvenes évek elejétől kezdve kizárólag feleletválasztásos feladatokkal versenyeztettek mindkét fordulóban. Ettől az időtől kezdve laboratóriumi gyakorlatot jelentő döntővel egészült ki a verseny. Az indulók száma évről évre gyarapodott, a kilencvenes évekre már 3-4 ezer versenyző indult el évenként. - A Kitaibel Pál tanulmányi versenyt - az I. és II. oszt.-os középisk.-sok számára - a hetvenes évek közepén hirdették meg először. Eleinte néhány dunántúli megye tanulói indultak el, a nyolcvanas évek közepére a verseny már országossá vált. A kilencvenes években a határon túli m. tannyelvű középisk.-k tanulói is bekapcsolódtak a versenybe. Az indulók létszáma a kilencvenes évek közepére elérte az ötezret. A verseny mindig az élő term.-tel való közvetlen kapcsolatot, a term.- és környezetvédelmet népszerűsítette. Hatékonyan segítették a versenyt a Búvár és az Élet és Tudomány c. folyóiratok, számos min. és intézmény is. A verseny kétfordulós, az első forduló feladatlapos próbatételét a legjobbak szóbeli döntője (fajismeret, kiselőadás) követi. - A nyolcvanas évek közepétől kétévente meghirdeti a Környezet- és Településfejlesztési Min. (és elődjei) a "Csak egy Földünk van" országos középisk.-i vetélkedőt. A versenyben háromfős csapatok indulhatnak, iskolánként 2-2 csapat. A csapatok néhány oldalas dolgozatot készítenek választható témákból. Ezt írásbeli forduló követi, majd 8 csapat szóbeli döntőjére kerül sor.

Fazekas György-Franyó István

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is