bioszintézis
élővilág
A szerves vegyületek, elsősorban a makromolekulák (fehérjék, szénhidrátok, lipidek, nukleinsavak) biológiai úton
történő szintézise. A bioszintézis egészében energiaigényes folyamat. Az ehhez szükséges energiát részben a disszimilációs
folyamatok szolgáltatják, részben pedig a külső környezet energiájának megkötése adja. A külső energia
megkötésének legjelentősebb formája a fényenergia megkötése (fotoszintézis). A szénhidrátok bioszintézisének többféle útja is
lehet. Az anyagcsere különböző köztes termékei is lehetnek kiindulási anyagok, de a szénhidrátok mennyiségét tekintve
a legjelentősebb a fényenergia átalakításához kapcsolódó szénhidrát: A lipid bioszintézisekből a legjellemzőbb a magasabb
rendű állatok életében jelentős zsírsavak bioszintézise. A nukleinsavak bioszintézise alapvető jelentőségű. A DNS-szintézis során a
molekula megkettőződik. A kémiai vegyületek közül erre csak a DNS képes. A felnyíló két DNS-lánc mentén nukleotid
építőegységekből egy-egy új lánc szintetizálódik. Így a szintézis végén két teljesen azonos összetételű DNS-molekula
jön létre. Az RNS-molekulák bioszintézise hasonló az előző folyamathoz. Ebben az esetben azonban csak az egyik lánc mentén
épül fel RNS-molekula. A fehérjék bioszintézise során az aminosavakból indul ki a szintézis.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|
Magyar
Angol
Német