Birma

(l. India térképét), 1886 jan. 1. óta angol tartomány Hátsó-Indiában; 1886 előtt D-i része Brit-B., É-i része pedig Felső- v. független B. (Upper-Burma) volt. B. határos Asszammal, Tibettel, Jünnannal, Tonkinggal, Sziammal, Martaban, a Bengáliai-öböllel, Csittagonggal, Manipurral és egy nagyobbára ismeretlen hegyes vidékkel. Területe: 414.951 km². Felülete D-en sík; az emelkedések É. felé nagyobbodnak; a folyók mentét követő hegységek K-en a Nattung és É-i folytatása a San-Joma és Paong-Laong (2438 m.); közepén a Pegu-Joma (legmagasabb csucsa a Pappa 914 m.) és Ny-on az Arakon Joma. É-on a hegyeket archaikus és paleozoos kőzetek alkotják; a partvidék tercier és quarter rétegekből áll. Folyói: az Iravadi és számos mellékfolyója: a Padés, Thaledan stb., továbbá a Szittang és Szaluen, amelyek óriási deltákat alkotnak. D-i részeit a Kambodsa, illetőleg annak Ny-i mellékvizei öntözik. B. éghajlata forró; ápr. és jul. hónapokban van a legnagyobb meleg; az időszaki esők augusztustól októberig esnek. Az É-i részek jóval hüvösebbek. A növényzet buja; sok az értékes fa: a ték (Tectona grandis), a különösen kemény eng (Dipterocarpus tuberculatus), a Dipt. laevis, Dalbergia cultrata, Acacia catechu stb. A fő kenyértermék a rizs, amely itt kitünő, a magasabb részeken pedig buza és köles; kereskedelmi növények: pamut, szezám, cukornád, kitünő dohány, tea és indigo. Az állatvilág olyan mint az egész tropikus Indiában. A lakosság (1891. 7.554.560, egy km²-re 17) túlnyomó része birmán (2/3-a); egyéb jelentékeny törzsek a hinduk, karen-ek, talaingok vagyis monok, sanok, csinek vagy khiengek. (L. Birmán.)

Iparuk csak saját szükségleteik fedezésére szolgál. Aranyat csak a folyók homokjából mosnak; a K-i részekben kitünő vasat bányásznak; petroleumot különösen az Iravadi balpartján, Denangong körül mintegy 130 kutból évenkint 26-28 millió fontot merítenek; szafirt és rubinokat Mogoh körül találnak. A kereskedelem, amelyet a tenger felé kizárólag európaiak és khinaiak közvetítenek, meglehetősen élénk, különösen Jünnan felé; ennek Bhamo (l. o.) a középpontja; a tengeri forgalomé: Rangún. Az összes tengeri forgalom érteke (1890-91) 109.414.000 frt; ebből a bevitelre 39.793.357 frt, a kivitelre 69.620.742 frt esik. A kivitel tárgyai: tékfa, nyers pamut, kaucsuk és mindenekfölött rizs (44.99 millió frt), a bevitelé: fém és fémáru, gyapju, selyem és pamutkelmék és különböző élelmi szerek. A hajóforgalom: 1210 hajó 1.476.064 tonnával. A kormányzás 1886 óta egész B.-ban az angolok kezében van; az előbbi brit-B. négy tartományra oszlik; ezek: Arakan, Iravadi, Pegu és Tenasszerim. A régi független B. még katonai uralom alatt áll. A kormány székhelye: Rangún.

B.-ról az európaiak közül az első tudósításokat Marco Polo közölte (1824), aki az országot Miennek nevezte. Ő azonban B.-t aligha látta; ellenben honfitársa Conti Nicolo 1430. megfordult Pegu városában; őt követte Hieronimo de Santo-Stephano 1496. 1505. megfordult B.-ban Barthema Lajos. A portugálok 1508. jelennek meg először a partjain. Barros adja róla az első részletesebb leirást. A XVI. században B.-t meglátogatják Barbosa Odoardo (1530), Fernan Mendez Pinto (1545), Caspar Cruz (1555 körül), Cesar Frederick (1569), Gasparo Balbi (1583) és az angol Fitch (1586 és 1588). A XVII. században alig fordult meg jelentékenyebb utazó B.-ban. A XVIII. században és pedig 1709. az Iravadi torkolatát bejárta Hamilton. Azonban csakis ezen század végével kezdődik részletesebb ismertetése, főképen az angolok által. (San-Germano atya 1782-től 1808-ig.) Az első politikai küldetésben járt Symes (1794) és vele Wood, meg Buchanan, utánuk Cox (1796); 1826. Crawfurd, 1855. Phayre és Yule. Khina felől B.-ba hatoltak 1875. Margary angol konzuli tisztviselő, 1877. Gill és Mac Carthy, 1878. Széchenyi gróf és kisérői, 1882. Colquhoun és Wahab. A tenger felől hatoltak be B.-ba 1856. Brandis természettudós, 1868. Bowers és Sladen, 1870. Coopers, 1874-84. Strettel botanikus. Sokat tett végül B. állapotának földerítésére az angol hadjárat, amelynek eredménye B. annektálása lett. B. politikai őstörténete teljesen homályba van burkolva. Ptolemaios «arany Cherzonézus» néven emliti. 146. Kr. e. a Buddha tanait kezdik hirdetni benne. A portugálok első megjelenése alkalmával már a régi független B., vagyis Ava királyság háborut visel Peguval, ami későbben is gyakran ismétlődött. E harcok legjelentékenyebbike az, amelyet Alaong-Prâ (Alompra) vivott és amelyben mint Ava királya az angolok segítségével egész Pegunak urává lett. Az angolokkal az első összeütközés 1795. történt, amidőn ezek Csittagongot megvédelmezték. A B.-iak ujabb betörései miatt az angolok a háborut 1824. megujították és a jandabui békekötésben Arakant és Tenasszerimet megtartották. 1852. ujra kitört a háboru, amikor az angolok Pegut és Martabant foglalták el, akik azután 1862. e tartományokat Arakannal és Tenasszerimmel egyesítve, Brit-B.-t alkották meg. A 80-as években, Thiba, az avai király, a bombay-B.-i kereskedő-társaság vagyonát lefoglalta; midőn az 1885 okt. 17. angol ultimátum sikertelen maradt, az angolok betörtek Avabá és nov. 28. elfoglalták Mandalaj fővárosát.

Forrás: Pallas Nagylexikon