Birmán

v. barmán v. burmán, Birma benszülött népe, kik anyanyelvükön magukat bijámmá néven nevezik. Régi műveltséggel büszkélkednek. Tagbaszakadt zömök testüek, s egész testüket (korommal) kék hieroglifákkal tetoválják, ugy hogy első pillantásra a bőrük tricot-val látszik födve. Az egész test tetoválása, amely felette nagy fájdalmakkal jár, hosszu időn át történik; a tetoválást a fiuknál már 9 éves korukban kezdik s rendszerint a 14-ik életévig folytatják, mig a mintaszerü tetoválás egészen be van fejezve. A férfiak fejüket élénk szinü selyem kendővel (gumbung) kötik be, ágyékuk körül kendőt (potzo) kötnek; a nők testüket bokáig érő hosszu négyszögletü kendővel lazán takarják be, úgy hogy minden testmozdulatnál a testnek idomai előtünnek. A B. igen vig kedvü, de egyébként indolens jellemü és mit sem kedvel jobban, mint a gondtalan és csendes életmódot; csupán akkor élénkülnek fel, ha mulatásgról van szó, s mig a nap felét rendesen átalusszák, addig egész északákon át pletyka, dal s egyéb mulatságok között tivornyáznak. Főleg rizzsel, besózott halakkal (ngápi), gyümölcsökkel, bételdióval élnek s a hosszú keletindiai szivarokat (cheroots) mindkét nembeliek már gyermekkoruktól fogva szijják. A bételrágás (l. Bétel), mely a fogakat egészen feketére pácolja, a társadalmi illemhez (bon ton) tartozik. Büszkék is arra, hogy a fogaik nem a kutyáéihoz hasonló fehérek. A soknejüség tilos, de a rendes feleség mellett az ágyasok, a «kis feleségek» száma nincs megszoritva; a rendes feleség (mica) elüzése csak bizonyos esetekben és formalitások mellett lehetséges. A nőknek helyzete egyébiránt igen kedvező, amennyiben épp oly társadalmi jogokkal birnak, mint a férfiak; szabadon szerezhetnek földbirtokot s akármilyen üzletet vezethetnek. A házasság megkötése sajátszerü és eltérő a többi népeknél divó eljárásoktól. Itt nem a férfi, hanem a nő az udvarló, mert ő választ magának urat. A B. nem vitéz népség s a háborúban az óvatosságot, a cselt sokkal többre becsülik a személyes bátorságnál; családjukhoz rendkivül ragaszkodnak, mig a hazafiság, a haza szeretete majdnem ismeretlen fogalom előttük. A B. buddha vallásuak és pedig a legbigottabb és a legszigorúbb követői vallásuknak; náluk a szerzetes papok a szegénység, alázatosság meg a szüzesség fogadalmát nem csak hirdetik, hanem valóban meg is tartják. Náluk valódi nemzeties nevelésrendszer uralkodik, törvényszerüleg kötelesek a szülők minden fiú gyermeküket 3 évre az iskolába (khyung) beadni, ahol azok a szerzetes papoknál (phungys) szolgálatot végeznek, s ezek őket irásban, olvasásban és vallásban oktatják; e papok rendszerint odaadással végzik a rájuk bizott gyermekek nevelését. (Ezeket a papokat haláluk után sem temetik el, hanem a testüket légberobbantják. ) A B.-ok általában amilyen türelmesek a más vallásuak iránt, épp oly indolensek és hozzáférhetlenek a más vallások (p. a mohammeda nizmus v. a kereszténység térítőivel szemben. Ők maguk is belátják az európaiak fölényét, becsülik is őket, s azért szivesen adják a leányaikat hozzájuk (p. Pegu-ban az angolokhoz), ha megbizonyosodnak arról, hogy igazi házasságról van szó, de ők velökszületett indolenciájuknál fogva, semmiféle társadalmi reform elfogadására nem hajlandók.

Forrás: Pallas Nagylexikon