Biró

az állami igazságszolgáltatás gyakorlásával megbizott személy, főleg az annak meghatározott területen és terjedelemben való gyakorlására hivatott hivatalnok. A birói hivatallal össze lehet ugyan kötve - és nálunk össze is van kötve - a per vezetése, a törvénykezési tárgyalások hitelesítésének joga, a peren kivüli eljárás, a határozatok végrehajtása, sőt némely helyütt a rendőri teendők egy része is; de a legeltérőbb cselekményék ilyszerü egyesítése a B.-i hivatal feladatával és céljaival annyira ellenkezik, hogy mindinkább szükségesnek ismerik a hatósági szervezet megfelelő átalakítását és azt, hogy a B. tevékenysége a vitás jogügyek eldöntésére (jurisdictio) korlátoztassék. A B. lényegileg államhivatalnok, még akkor is, ha kinevezése vagy megválasztása egyesek, vagy testületek jogkörébe tartozik. Az állam közvetetlen vagy közvetett megbizása nélkül B.-i hatóságot senki sem gyakorolhat, mivel az igazságszolgáltatás valamely tulajdonjog kifolyásának nem tekinthető. Ennek megfelelően Magyarországban is, ahol annak előtte a B.-i állásokat nagy részben a megyék, kerületek, városok választás által töltötték be, sőt ahol a B.-i hivatást kiváltság alapján egyesek, vagy ezek által kijelölt személyek - uri szék - gyakorolták, az 1869: IV. t.-cikk megalkotása óta a B.-i hatalom a király nevében gyakoroltatik, az itélő-birákat az igazságügyminiszter ellenjegyzése mellett a király nevezi ki, és minden biró az állampénztárból hozza fizetését.

Azon célból, hogy a jog uralma biztosítassék és a részrehajlatlan igazságszolgáltatás biztosítékai minden tekintetben előállíttassanak, a B.-nak függetlennek kell lennie. Azért tehát a B. a törvényben meghatározott eseteken és módokon kivül hivatalától el nem mozdítható és, némely kivételes esetektől eltekintve, más birósághoz vagy hivatalhoz akarata nélkül át nem helyezhető, sőt elő sem léptethető. Másrészt - de ugyane célból - a biró el van tiltva a függetlenségét és érdeknélküliségét veszélyeztető minden foglalkozástól és tisztségtől, olyanoktól is, amelyektől a többi államhivatalnokok eltiltva nincsenek. A birák némely állásban több osztály szerint meghatározott más állásban 5-10 szolgálati év eltelte után bekövetkező fokozatos fizetéssel birnak. Az ilyen állásban alkalmazottak az ország egész területére összlétszámba vannak foglalva. A B.-k tekintete alá csak némileg esnek a váltó- és kereskedelmi ügyek elintézésénél alkalmazott kereskedői ülnökök, a békebirák és a választott birák.

B. (községi), kis- és nagyközségekben a község első tisztviselője, a községi előljáróság feje, a községi képviselet elnöke. Hatásköre hármas. Először kiterjed a községi autonom igazgatás intézésére amelyben a községi B. a községi szabályrendeletek és képviseleti határozatok végrehajtó szerveként jár el; másodszor végrehajtója az állam és vármegye törvényeinek, rendeleteinek, illstatutumainak s azok hatóságai határozatainak; vonatkozik harmadszor, szűk körben, rendőri és magánjogi biráskodásra. Hatáskörében a községi B. v. önállóan individuális hatósági szerv gyanánt, v. előljáró társaival (esküdtek, községi jegyző stb. ) együttesen intézkedik. A községi B.-t a községi választó polgárság a főszolgabiró által kijelölt három egyén közül, ugyanannak vagy helyettesének elnöklete alatt tartott tisztujító székben választja, nyilt szavazás mellett, általános szótöbbséggel 3 évre. A községi birói hivatalt, a rendkivüli akadályoztatás eseteit kivéve, a megválasztott 100 frt pénzbirság terhe alatt elfogadni és legalább egy évig viselni köteles. Azt, hogy adassék-e fizetés a községi birónak vagy ne, a község szabályrendeletileg állapítja meg. A községi B. elleni kártéritési felelősség közvetlenül a rendes polgári biróság előtt, a büntetőjogi felelősség a rendes bünvádi uton érvényesíthető; fegyelmi felelősségre pedig a felsőbb közigazgatási hatóságok, nevezetesen első fokon a főszolgabiró, másodfokon az alispán, harmadfokon a közigazgatási bizottság által vonható. Ezenkívül ellene a főszolgabiró rendbüntetést is alkalmazhat. A kis- és nagyközség birájától különbözik a rendezett tanácsu és törvényhatósági városoknak az 1877: XXII. törvénycikk értelmében a községi biráskodás gyakorlása végett alkalmazott tisztviselője, kit szintén községi birónak neveznek. Budapesten a községi biráskodást a kerületi előljáróságok gyakorolják.

Forrás: Pallas Nagylexikon