Biró

1. János báró, szül. 1784. Alsó-Ábrányban, megh. u. o. 1881 jul 25. Mint huszárszázados vett részt az 1813. hadjáratban, s rettenthetetlen bátorságának több izben fényes tanujelét adta. A St. Hermagor, Calliano, Roveredo és St. Marco mellett vivott csatákban tünt ki. 1817. nyugalomba vonult s 1823. bárói rangot kapott.

2. B. Lajos, zoologus: szül Tasnádon 1856 aug. 29.; gimn. tanulmányait Zilahon végezte és 1875. Debrecenben teologussá lett; később a budapesti egyetemet hallgatta és Kecskeméten ev. ref. főgimn. helyettes tanár lett. Különösen a gyakorlati entomologia terén szerzett magának érdemeket és szakközleményei a Rovartani lapokban jelentek meg. Nagyobb dolgozatai: Adatok Zemplén megye természetrajzi ismeretéhez, mely a Magy. orvosok és Természetvizsgálók XII. évi munkálataiban jelent meg és az említett megye bogárvilágát ismerteti.

3. B. Márton, veszprémi püspök, szül Padanyban, Pozsony vmegyében 1696 ápr. 15., megh. 1762 aug. 10. Teologiai tanulmányait Veszprémben végezte s először bicskei pap, majd veszprémi kanonok lett. Az 1741. országgyülésen tartott beszédével oly feltünést keltett, hogy Mária Terézia 1744. veszprémi püspökké nevezte ki. A tudományoknak és művészeteknek lelkes pártolója volt, ő maga is irt egy pár vallásos tartalmu munkát. Különösen az Enchiridion című keltett nagy vihart a protestánsok ellen intézett kiméletlen támadásaival, annyira, hogy N. Frigyes diplomáciai uton tiltakozott ellene a pápánál, és Mária Terézia is kifejezte B.-nak rosszalását.

4. B. Mátyás, l. Dévai Bíró Mátyás.

5. B. Tamás, miniszteri osztálytanácsos, szül. Mező-Túron 1850. nov. 19. Iskoláit Mező-Túron s Budapesten járta, majd rá az egyetemről fölment Bécsbe, hol az egyetemmel egyidejüleg a keleti akadémiát is végezte. Mint fiatal orientalista több értekezést tett közzé a hirlapokban s egy-két műforditást, ugyszintén nyelvészeti tanulmányát Vámbéry Á. fölolvasta a magy. tud. akadémia ülésein. Csakhamar azonban a közgazdaság felé fordult s a miniszteriumba lépve és a külkereskedelmi s vámpolitikai ügyekkel foglalkozva ezekben kiváló szakférfiuvá vált, mely minőségben számos nemzetközi szerződés megkötésében kiváló szerep jutott neki. Az ezen szerződések becikkelyeztetéséről szóló törvényjavaslatok s megokolások nagy része az ő tollából került s különösen a svájci szerződés megokolása a képviselőház közgazdasági bizottságában osztatlan elismerésben részesült. Szerkesztője volt hét éven át a volt földmivelési miniszterium kiadta Közgazdasági Értesítőnek; a kereskedelmi muzeum ujra szervezése, valamint a keleti kereskedelmi tanfolyam, úgyszintén a tudakozódó iroda létesítése az ő nevéhez van füzve. A kitüntetések sem maradtak el; ő felsége a Ferenc József-rend lovag-keresztjét, a német császár a vörös sas-rendet adományozta neki.

Forrás: Pallas Nagylexikon