Birodalmi kamarai törvényszék
(Camera Imperii, Reichiskammergericht), a fennállott Német
birodalomra nézve illetékes biróság. Alapítása a wormsi birodalmi gyülésen
történt 1495-ben. Elnöke (Kammerrichter) mindig birodalmi gróf vagy báró
(Freiherr) volt; birói választás utján felerészben juris doktorokból, felerészben
a nemesi rendből kerültek ki. A biráknak száma lassankint 16-tól 50-re
emelkedett. A doktoroknak nagy fizetésök is volt; a nemesi biráknak fizetés nem
járt. A biróságnak székhelye elébb Frankfurt, 1689 óta állandóan Wetzlar. A
birodalmi törvényszékeknek második neme volt a birodalmi udvari tanács
(Judicium Aulicum, Reichshofrat) mint udvari törvényszék. Elnöke és alelnöke a
birodalmi bárók, birái (számra 18) részben juris doktorok, részben a nemesek
rendjéből és pedig nem választás, hanem császári kinevezés utján kerültek ki.
Az eljárást mindkét biróságra közös u. n. Reichskammergerichtsordnung
szabályozta. Az udvari tanácsnak azonban külön, amazt módosító utasítása - u.
n. Reichshofgerichtsordnung-ja - is volt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|