Birodalmi kamarai törvényszék

(Camera Imperii, Reichiskammergericht), a fennállott Német birodalomra nézve illetékes biróság. Alapítása a wormsi birodalmi gyülésen történt 1495-ben. Elnöke (Kammerrichter) mindig birodalmi gróf vagy báró (Freiherr) volt; birói választás utján felerészben juris doktorokból, felerészben a nemesi rendből kerültek ki. A biráknak száma lassankint 16-tól 50-re emelkedett. A doktoroknak nagy fizetésök is volt; a nemesi biráknak fizetés nem járt. A biróságnak székhelye elébb Frankfurt, 1689 óta állandóan Wetzlar. A birodalmi törvényszékeknek második neme volt a birodalmi udvari tanács (Judicium Aulicum, Reichshofrat) mint udvari törvényszék. Elnöke és alelnöke a birodalmi bárók, birái (számra 18) részben juris doktorok, részben a nemesek rendjéből és pedig nem választás, hanem császári kinevezés utján kerültek ki. Az eljárást mindkét biróságra közös u. n. Reichskammergerichtsordnung szabályozta. Az udvari tanácsnak azonban külön, amazt módosító utasítása - u. n. Reichshofgerichtsordnung-ja - is volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon