Birodalmi törvényszék
(Reichsgericht), a Német birodalom államainak közös legfőbb
törvényszéke, mely az 1877. évi ápr. 11-iki birói szervezeti birodalmi törvény
szerint Lipcsében székel, és az előbbi birodalmi kereskedelmi főtörvényszék
helyébe lépett. Elnökét, tanácselnökeit, biráit, valamint a mellette működő
birodalmi főügyészt és ügyészeket a szövetségtanács - Bundesrath -
előterjesztésére a császár nevezi ki. Csak az nevezhető ki birónak, ki a
birodalom valamely államában birói képesítést szerzett és legalább 35 éves.
Hasonlókép B. - Reichsgericht - nevet visel Ausztriában az 1867. évi dec.
21-iki alaptörvény alapján felállított közjogi főtörvényszék, melynek hatásköre
főleg az országos politikai jogok, azután birói és közigazgatási hatóságok,
tartományi gyülések és minisztérium, vagyis miniszter, s végül a különböző
tartományok autonom szervei közt támadt hatásköri összeütközések feletti
biráskodásra terjed ki. Különbözik ettől az 1875. alkotott osztrák
közigazgatási főtörvényszék (Oberverwaltungsgericht), a nyilvánjogi
igazságszolgáltatás második nagyfontosságu birói organuma.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|