Birói szemle
(inspectio ocularis), az a bizonyítási eszköz, amelynél
fogva a biróság valamely vitás és a per eldöntésére befolyással biró
körülményről sajátérzékeivel szerez magának közvetetlen meggyőződést. Ha e
meggyőződés képzéséhez különös szakismeret szükséges, a B. szakértők
közbenjöttével teljesíttetik. A polgári perben a felek megegyezhetnek egy
szakértőben is. Ha ilyen megegyezés létre nem jön mindegyik féi egy-egy
szakértőt nevez; a harmadikat a biróság hívja meg. Az elfogulatlanság
biztosításául a szakértőnek ugyanazokkal a tulajdonságokkal kell birnia mint a
birósági tanúnak. A szakértőket a szemle teljesítése előtt megesketik. Maga a
biróság által megállapított ténykörülmény természetesen az itélet hozatalánál a
megállapításnak megfelelően vétetik tekintetbe. Ellenben azt, hogy a szakértői
vélemény mennyiben legyen a per eldöntesénél irányadó, minden egyes esetben a
biróság határozza meg.
B. bűnügyekben a bűnvádi ügyre fontos ténykörülményeknek a
bíró közvetetlen észlelete alapján megállapítása az erre nézve előirt alaki
szabályok megtartása mellett, a leghatályosabb bízonyítási eszközöknek egyikét
képezi. Az anyagi igazság kiderítésére gyakran nélkülözhetetlen. Tárgyát
leginkább a bűntett elkövetése helyének megszemlélése, a bűntett után maradt
nyomoknak, a bűntett elkövetésére szolgált eszközöknek megtekintése képezi.
Elrendelése a biró belátására van bízva; a dolog természetéhez képest azonban
csak akkor rendelendő el, ha az általa bizonyítandó ténykörülmény fontos s
észleletre alkalmas. Alaki kellékeit a bűnvádi eljárási törvények határozzák
meg. Ilyenek különösen, hogy a B.-t rendszerint legalább irásba foglalt
határozatban kell elrendelni. Két v. több tanu s lehetőleg az érdekelt felek,
tehát ha a terhelt tudva van, ez is jelen legyen. Az újabb törvények a terheltnek
azt is megengedik, hogy a szemléhez érdekeit védeni hivatott szakértőt hozzon
magával, a szemléről jegyzőkönyv veendő fel, amelynél különösen ügyelni kell
arra, hogy abból s az esetleg szükséges rajzokból, méretekből és vázlatokból a
felvétel alkalmával volt állapot hiven felismerhető legyen. Ami annál
fontosabb, minthogy a szemle rendszerint nem ismételhető. A szabad bizonyítás
rendszere mellett a biró a szemléről felvett jegyzőkönyvnek, úgy mint minden
más bizonyítási eszköznek bizonyító erejét, értékét szabadon mérlegeli; az
ellenbizonyítás kizárva nincs.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|