Birósági szervezet

a biróságok együttvéve, ezek minőségének, mennyiségének, alakításának és egymáshoz való viszonyuknak törvényes szabályok által való meghatározása szerint. Azt az állapotot tartván szem előtt, amelyet az igazságszolgáltatást a közigazgatástól elkülönítő 1869: IV. t.-c. létesített, Magyarországban vannak egyes és társas biróságok. Amazokhoz a kisebb polgári peres ügyekben eljáró biróságokon kivül a kir. járásbiróságok, ezekhez a királyi törvényszékek, a királyi itélőtáblák és a kir. Kúria (l. o.) tartoznak. Az egyes biróságokhoz sorozandók a telekkönyvi ügyek és perek elintézésére az 1887: XXIX. t.-c.-nél fogva kirendelt törvényszéki birák is. A járásbiróságoknál egy vagy több járásbiró és egy v. több albiró van alkalmazva. A vezetés a járásbirót és ha több van, ezek közül a rangidősebbet illeti, ez osztja ki az egyes birák között az elintézendő ügyeket, ennek megtörténte után azonban az illető biró teljesen önállóan jár el. A törvényszék az elnök vezetése alatt megfelelő számu törvényszéki birákból és albirákból áll, mely utóbbiak száma az összes itélőbirák létszámának negyedrészét meg nem haladhatja. A járásbiró és a törvényszéki biró, kir. itélőtáblai birói cimmel és jelleggel, a törvényszéki elnök kúriai birói cimmel és jelleggel ruházható fel. (Helyi előléptetés.)

A társas biróságok 3, 5 vagy 7 itélőbiróból alakított tanácsülésben határoznak, még pedig úgy, hogy a törvényszéknél a tanácsülés mindig 3 itélőbiróból, a kir. itélőtáblánál, ha járásbiróságtól felebbvitt ügy kerül elintézés alá, három, ha törvényszéktől felebbvitt ügy intéztetik el, öt itélőbiróból, a kir. Kúrián pedig 5 vagy 7 itélőbiróból álló tanácsülésben intéztetik el aszerint, amint az illető ügy fölött a kir. itélőtábla 3 vagy 5 itélőbiróból álló tanácsülésben határozott. A tanácsülés szükség esetén az egyes kérdések elkülönítése után szótöbbséggel dönt. Az ügy előkészítését tárgyazó intézkedések társasbiróságoknál is ülesen kivül, az előadó által, az elnök hozzájárulásával történnek. A járásbiróságok számát az 1871: XXXII. t.-c. 360-ban, a törvényszékekét 102-ben állapította meg. Későbbi törvényhozásoknál fogva a járásbiróságok száma 385-re szaporodott, míg a törvényszékek száma a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéken kivül 65-re apadt. A törvényszékek székhelyei csak törvénnyel változtathatók meg. A járásbiróságok székhelyeit és területeit, úgyszintén a törvényszékek területeit a minisztérium rendelettel is megváltoztathatja. A törvényszékek mindegyike egyuttal a telekkönyvi hatóságot is gyakorolja, mig a járásbiróságoknak csak egy része van telekkönyvi hatósággal felruházva. Ezeknek a száma azonban az igazságügyminiszter időnkinti rendelkezései folytán évről-évre szaporodik. Bányaügyekben birói hatósággal, valamint a sajtó utján elkövetett és esküdtszék elé utalt büntetendő cselekmények fölötti birói hatósággal a törvényszékeknek csak egy része van felruházva (8, illetőleg 13); pénzügyi biróságként pedig - jövedéki kihágásokra nézve - csak 32 törvényszék jár el. Mindezek meghatározásával a minisztérium van megbízva. Felségsértés, hűtlenség, pénz, pénzjegy és közhitelpapirok hamisítása bűntetteire nézve a törvény csak a budapesti és a marosvásárhelyi törvényszékeket ruházta fel birói hatósággal. Kivételt képez a fiumei törvényszék. Végre a budapesti törvényszék területén a váltóügyek, a kereskedelmi ügyek és a kereskedelmi csődök a törvény által a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék hatáskörébe vannak utalva. A most mondottakon kivül a törvényszékek és járásbiróságok hatásköre a mindenik részére kijelölt területen azonos.

A biróságok egymáshoz való viszonya a mellérendelés és az alárendelés szempontjából tekinthető. A mellérendelés viszonyában kötelesek egymásnak jogsegélyt nyujtani és egymás megkereséseit teljesíteni. E mellett a megkeresett biróság csupán a saját illetékességét és a megkereső biróság hatáskörét vizsgálhatja, de az illető cselekmény anyagi jogszerüségének megvizsgálásába nem bocsátkozhatik. Az egyik biróság a másiknak alá van rendelve, ha emez az ő rendelkezéseit megváltoztathatja vagy megszüntetheti. Ilyen szempontból elsőfolyamodásu és felebbviteli biróságokat különböztetünk meg és ezek mellett vannak még vegyes biróságok, amelyek az ügyek minőségéhez képest majd mint elsőfolyamodásu, majd mint felebbviteli biróságok járnak el. Tisztán elsőfolyamodásu biróságok a járásbiróságok. A törvényszékek a kisebb polg. peres ügyekben és az 1883: VI. t.-c. 1. §-ában felsorolt vétségek és kihágások eseteiben mint felebbviteli, minden más esetben elsőfolyamodásu biróságokként működnek. A kir. itélőtáblák tisztán felebbviteli biróságok és a most említett vétségek és kihágások eseteiben a harmadfoku, minden egyéb esetekben úgy a járásbiróságok, mint a törvényszékek irányában közvetetlenül, a másodfoku biráskodást gyakorolják. A kir. Kuria szintén tisztán felebbviteli biróság és eléje kizárólag olyan ügyek kerülnek, amelyekben a kir. itélőtáblák másodfoku biróságként határoztak. A külön semmisítő széket az 1881: LIX. t.-c. megszüntette és jelenleg a felebbviteli biróságok úgy a polgári mint a büntető ügyekben az alaki és az anyagi, a tény és a jogkérdések elbirálására egyaránt vannak hivatva. Egyébiránt a birósági szervezet a biróságok alárendelésére nézve véglegesnek nem tekinthető és a polgári és büntető perrendek küszöbön levő átalakításakor előreláthatólag lényeges változtatást fog szenvedni.

A tisztán birói funkciókon kivül a biróságok és még inkább ezek vezetői s különösen a társas biróságok élén álló elnökök igazságügyi adminisztrativ teendők teljesítésével is vannak megbizva. Ezek közül a leglényegesebb a felügyelet. Valamennyi biróság ugyan az igazságügyminiszter főfelügyelete alatt áll de e mellett mindenik biróság fölött saját főnöke (elnök, járásbiró) gyakorolja á közvetetlen felügyeletet és ezen kivül a kir. itélőtábla elnökének felügyelete kiterjed a vezetése alatt álló kir. itélőtábla ker.-ben levő törvényszékekre és járásbiróságokra, a törvényszéki elnök felügyelete pedig a törvényszék kerületébe tartozó járásbiróságokra. A felügyeleti jog körébe tartoznak az alkalmazottak működésére való őrködés, a szabálytalan vagy késedelmes ügyvitel miatt tett panaszok elintézése és az észlelt szabálytalanságok megszüntetése és megtorlása. A felügyeleti jog gyakorlásának céljára időszaki és rendkivüli vizsgálatok tartatnak. A felügyelettel kapcsolatban a felügyeleti hatóságoknak a birák és birósági hivatalnokok kinevezésére is befolyás engedtetik annyiban, hogy ők, de mellettök a társas biróság tagjaiból alakított bizottságok is kijelölési jogot gyakorolnak. Az igazságügymin. azonban a felterjesztésnél és a kinevezésnél a kijelöléshez kötve nincs. Maguk a felebbviteli biróságok is felügyeletet gyakorolnak az alsóbb biróságok ügyvitele fölött és az ügyviteli szabályokat megsértő biróra vagy birósági hivatalnokra rendbirságot róhatnak.

A birói szervezetbe tartoznak a békebirák, a kisebb polgári peres ügyekben birói hatósággal felruházott szolgabirák, az áru- és értéktőzsde és a termény- és gabona-csarnokok külön biróságai, valamint a birósági végrehajtók és a kir. közjegyzők is, ez utóbbiak, amennyiben a biróságok megbizásából peren kivüli birósági teendőket végeznek.

Forrás: Pallas Nagylexikon