Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
birs quince
bírság fine
bírság forfeit
bírság penalty
bírság Scot
bírság terh... subpoenal
bírság terh... subpoenal
bírságcédul... ticket
bírsággal s... to inflict ...
bírságot ró... to inflict ...
birsalma quince
birsalma ko... quince jell...
birsalma sa... quince jell...
birsalma zs... quince jell...
birsalmabor... quince-wine...
birsalmafa quince
birsalmafa quince-tree...
birsalmalek... quince-marm...
birslekvár quince-marm...

Magyar Magyar Német Német
bírság Sühnegeld (...
birsalma Quitte (e)

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Birs

v. birsalma (növ. bisalma v. birsóka, bisóka, büs v. büzös alma, Cydonia Tourn.), az almafafélék (l. o.) génusza, 4 fajjal Európában és Ázsiában. Fák v. cserjék egyszerü, hasítéktalan levelekkel magános v. sátorozó (Biborbirs) nagy virágokkal. 5 rekeszü almagyümölccsel, melynek pergamenfalu rekeszeiben (csutka) számos (15-20) nyálkáshéju magja van. A C. maliformis Mill. (C. vulgaris Pers.; malum cotoneum Plin., Pirus Cydonia L.) egész 6 m. magas, de többnyire alacsonyabb bokor. Májusi virágzásakor a szőllőben már messziről fehérlik, mert fiatalabb részeit fehér moholy borítja. Sűrűbb pehely vonja be a gyümölcsöt is, de később róla lekopik. Levelei hosszasak, vagy tojásdadok, épszélüek, a visszája állandóan fehérmolyhu, más része inkább lekopaszodik. Gyümölcse nagy, kemény, fűszeres jóillatu, szép sárga, mint a citrom, de a husa fehér. Husának középrétegében számos kősejt-csoport van. A magvak héja elnyálkásodik. A birsgyümölcs alakjára nézve változik. Gyakrabban olyan mint az alma. Máskor a körtéhez hasonlít. Mind a kettő tetejét sokkal nagyobb, zöld, rojtosan fogas levelek (a kehely) koronázzák, mint az almáét vagy körtéét. A hosszukás, gyakran óriás nagyságu és gerezdes gyümölcsü fajtának portugál B. a neve. A birsalmafát itt-ott dísznek, de nálunk leginkább a gyümölcséért ültetik. Gyümölcse nyersen kemény, fojtósizü, csaknem ehetetlen, azért cukorral (kompót, szirup) szokás elkészíteni, vagy fűszernek használják. A B.-almasajt finom csemege, a portugálok marmeló-nak hiják. Más gyümölcsből való hasonló készítményt e szótőből marmelade-nak neveznek. A B. magvát nyálkája miatt frissítő orvosságnak (a bőr tisztítására, szemviznek), de kozmetikus célokra (bandolin), valamint szövetek tisztítására és csinosítására is felhasználják. A betapodott káposztának is fűszere. Héja ecetnek jó. Fáját az esztergályozók és asztalosok kedvelik. Hazája Kelet, de közelebbi helye ismeretlen, talán Persia, Kis-Ázsia és a Kaukázus. Európa déli részein már el is vadul. Cydonia neve Cydon (most Canea), Kréta sziget városától ered. A görögök a kydonoktól kapták legelőször.

B. betegségei. A) Kedvezőtlen életviszonyok okozta betegségek, l. Golyva. B) Élősködők okozta betegségek: 1. Rozsda. A birsen kétféle rozsdabetegség szokott előfordulni; az egyik csupán a leveleket támadja meg, a másik a leveleket és a gyümölcsöt. Az elsőt a Gymnosporangium juniperinum Fr. nevü gomba okozza, mely a kifejlődött leveleken élénk sárga v. veresszinü foltokat okoz; a levelek alsó lapjáról 2-8 mm. hosszu szarvalaku kinövések láthatók, melyek tetejükön később felrepednek és sárgás port hullatnak ki. A gomba ivadékcserével bir; a birsen csak az aecidium és spermogonium alakok találhatók, mig fejlődésének egy másik szakát a borókán (Juniperus communis-on) éli át a gomba, miért is ellene a boróka kiirtása ajánlható. A másik rozsdát az Aecidium Cydoniae Lenorm. nevü gomba okozza, ez a leveleken (mindkét lapon) és a gyümölcsön vastag, kiálló barnaszinü gumókat képez, melyekből hosszu, körülbelül 20 mm. nagyságu szarvak nőnek ki, melyek később épp úgy mint az előbb ismertetett gombánál, felrepednek s elporzanak; ennek a gombának csakis aecidium alakja ismeretes. (V. ö. Körtebetegségek.) 2. A Septoria Cydoniae Fukl. s a S. Cydonicole Thüm. nevü gombák a leveleken világosszürke foltokat okoznak, melyeken később apró fekete szemecskék mutatkoznak.

3. A Ramularia necans Pass. nevü gomba a még ki nem fejlődött leveleken nagy sárga foltokat. okoz; a megtámadott levelek elhalnak s azokat később tövükön s az erek mentében szürke penész vonja be. 4. Levélbarnulás. A levelek mindkét lapján élesen határolt, kezdetben vereses, később megbarnuló foltok támadnak, melyek végül az egész levelet megbarnítják; a levelek összezsugorodnak és azután lehullanak. A betegséget a Stigmatea Mespili Sor. nevü gomba okozza.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is