Bismark
Frigyes Vilmos gróf, württembergai altábornok s hadászati
iró, szül. Windheimban (Vesztfália) 1783 julius 28., megh. Konstáncban 1860
julius 18. 1796. hannoverai, 1803. nassaui, 1804. angol, 1807. pedig
württembergai szolgálatban állott. Részt vett Ney alatt az 1809. hadjáratban,
1812. pedig a Borodino melletti csatában tünt ki. 1813. Bautzen, Dennewitz és
Wartenburg mellett harcolt és a lipcsei csatában fogságba került; de midőn a
württembergiek is átpártoltak a szövetségesekhez, szabadon bocsáttatott. Végig
harcolta az 1814. és 15-ki hadjáratokat s 1816. grófi rangra emeltetett. A
király egyuttal a lovasság ujjászervezésével bizta meg s 1820. a rendi
kamarának élethosszigra tagjává nevezte ki. Mint követ működött a karisruhei,
berlini, hannoverai, drezdai és szent pátervári udvaroknál. 1848. nyugalomba
vonult. Művei közül megemlítendők: Vorlesungen über die Taktik der Reiterei
(Karlsr. 1818, 3. kiad. 1826); System der Reiterei (Berl. és Posen 1822);
Felddienst der Reiterei (Karlsr. 1820); Felddienstinstruktion für Schützen und
Reiter (u. o. 1821, 4 kiad. 1835); Neues Schützen-system der Reiterei (Stuttg.
1824, 2. kiad. 1825); Reiterbibliothek (Karlsr. 1827 -31. 6 köt.); Die
königlich preussische Reiterei unter Friedrich d. Gr. (u. o. 1837);
Aufzeichnungen (u. o. 1847). Legjobb műve az ldeentaktik der Reuterei (u. o. 1829).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|