Bisterfeld
János, Henrik gyulafehérvári ref. tanár és titkos tanácsos,
szül. Nassauban 1606 körül, megh. 1665 febr. 16. Egyetemi tanulmányait
Heidelbergában végezte, innen hívta be. Bethlen Gábor a gyulafehérvári
főiskolához a bölcsészet és hittudomány tanárául s vele együtt Altstédet és
Piscatort is. A Tolnai János és társai által megindított puritán és
preszbiteriánus mozgalom B.-ben is hatalmas védelmezőre talált, amiért Erdély s
a kapcsolt részek több hittudósával erős összeütközésbe jött, a nép előtt pedig
a természettudományokban való nagy jártasságáért s természettani kisérleteiért
az ördög szövetségesének hirébe került. Az enyedi főiskola ritkaságai között
1848-ig őrizték ördögidéző könyvét. Rákóczi Gy. nemesi birtokot adományozott
neki Tövisen. A monda szerint ördögök tépték szét. Munkái: Disput. philosophica
de concursu causae primae cum secundis (Alb. Jul. 1630). De uno deo patre,
filio ac spir. s. Misterium pietatis. (Lugd. Bat. 1639, Amst. 1669). Elementa
logica (Alb. J. 1836). Disp. theol. de domino nostro J. Christo (Alb. J. 1641.)
Disp. de divina scripturae s. eminentia (u. o. 1641). Indices VII. ad prodromum
religionis triumphantis (Johan. Altstedii). Medulla priscae puraeq. latinitatis
(n. o. 1646). Beata beatae virginis ars (u. o. 1661). Philosophiae primae
Herebordi seminarium Gladii spiritus ignei vivi et anticipitis. Ars concionandi
(Lugd. Bat. 1664). Bisterfeldius redivivus seu operum H. B. posthumorum. Tom I
et II (Hagae. 1661). Phosphorus catholicus, seu epitome artis meditandi.
Kvacsala: Századok 1891.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|