Bisterfeld

János, Henrik gyulafehérvári ref. tanár és titkos tanácsos, szül. Nassauban 1606 körül, megh. 1665 febr. 16. Egyetemi tanulmányait Heidelbergában végezte, innen hívta be. Bethlen Gábor a gyulafehérvári főiskolához a bölcsészet és hittudomány tanárául s vele együtt Altstédet és Piscatort is. A Tolnai János és társai által megindított puritán és preszbiteriánus mozgalom B.-ben is hatalmas védelmezőre talált, amiért Erdély s a kapcsolt részek több hittudósával erős összeütközésbe jött, a nép előtt pedig a természettudományokban való nagy jártasságáért s természettani kisérleteiért az ördög szövetségesének hirébe került. Az enyedi főiskola ritkaságai között 1848-ig őrizték ördögidéző könyvét. Rákóczi Gy. nemesi birtokot adományozott neki Tövisen. A monda szerint ördögök tépték szét. Munkái: Disput. philosophica de concursu causae primae cum secundis (Alb. Jul. 1630). De uno deo patre, filio ac spir. s. Misterium pietatis. (Lugd. Bat. 1639, Amst. 1669). Elementa logica (Alb. J. 1836). Disp. theol. de domino nostro J. Christo (Alb. J. 1641.) Disp. de divina scripturae s. eminentia (u. o. 1641). Indices VII. ad prodromum religionis triumphantis (Johan. Altstedii). Medulla priscae puraeq. latinitatis (n. o. 1646). Beata beatae virginis ars (u. o. 1661). Philosophiae primae Herebordi seminarium Gladii spiritus ignei vivi et anticipitis. Ars concionandi (Lugd. Bat. 1664). Bisterfeldius redivivus seu operum H. B. posthumorum. Tom I et II (Hagae. 1661). Phosphorus catholicus, seu epitome artis meditandi. Kvacsala: Századok 1891.

Forrás: Pallas Nagylexikon