Bisztra

1. folyócska és a Karánsebestől Erdélybe szolgáló völgy neve. A B. folyó Hunyad vármegyében a Vurvu Petri aljában ered, eleinte É-nak tart, azután Ny. felé folyik, a Nándorhegynél DNy-ra kanyarodik s Zaguzsennyel szemben a Temesbe ömlik. A B. és Hátszegi patak közti vizválasztó az u. n. Vaskapu vagy Marmara nevü szoros, mely a délkeleti Kárpátok egyik nevezetes átjárója. Ez már Trajánus korában járható volt. Trajánus első erdélyi hadjárata alkalmával átkelt a Dunán, serege balszárnyával s zömével a B. felé nyomult, miután pedig a Mehádia felől jövő jobbszárnnyal Tibiscum városnál egyesült, Sarmizegethusa falai alá vonult s Decebált hatalma alá hajtotta. A B.-ba jobb felől a Ruszkabányai patak, bal felől egy szintén B. nevü patak ömlik; amaz a Pojana Ruszkából, az a Szárkó hegységből folyik alá.

2. B., kisközség Torda-Aranyos vm. topánfalvi j.-ban, (1891) 3618 oláh lak.; kincstári faosztatásra berendezett vizduzzasztóval és lőpormalommal. - 3. Alsó-B., kisközség Máramaros vm. huszti j.-ban, (1891) 1339 rutén és német lak. - 4. Szolyva-Nagy-B. (l. o.). - 5. B. benedekrendi apátsága a csanádi egyházmegyében virágzott; 1183. már említik szabadalmazott sószállító hajóit. Apátja gyakran viszálykodott a csanádi püspökkel, ki a monostoron kegyuri jogokat akart gyakorolni; a püspök egy alkalommal fegyveresen rontott a monostorra s az apátot 32 szerzetessel együtt börtönbe vetette; később visszatért az apát, ekkor azonban 1235. a püspök megölette őt, mire viszont a pápa kiátkozta a bűn közvetetlen tetteseit. Ugy látszik, a tatárjárás idejében pusztult el az apátság.

Forrás: Pallas Nagylexikon