Bitorlás
(usurpatio), mást illető jognak önhatalmu illetéktelen s
annálfogva jogtalan gyakorlása. A kánoni jogban a B.-t intruziónak nevezik. A
nemzetközi jognak elvei szerint, minthogy az állam képviselete azt illeti, aki
az államhatalmat tényleg gyakorolja - qui actu regit - a győzelmes és hazájában
elismert bitorlóval - usurpator - érvényes szerződéseket kötni lehet, amint
ennek a történelem nem egy példáját mutatja. Ezt a római egyház is elismerte.
Igy XVI. Gergely pápa szerint a szükség hozza magával, hogy az egyház azokkal
bocsátkozzék tárgyalásokba, kik tényleg a hatalom birtokában vannak - qui actu
summa rerum potiuntur - ami azonban korántsem foglalja magában a bitorlás
jogszerüségének az elismerését.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|