Bittse

(Nagy- ), kisközség Trencsén vármegye bittsei járásában, a Vág folyó partján, (1891) 2885 tót és német lakossal; szolgabirói hivatal, járásbiróság, adóhivatal, a nyitra-bittsei esperesség székhelye; van leszámítoló bankja és takarékpénztára, takarék- és hitelintézete és bőrgyára. Vasuti állomás, posta-és táviróhivatal, postatakarékpénztár. Egykor hires gimnáziuma, melyet a Thurzók és Illésházyak gazdagon dotáltak, megszünt. Van itt báró Poppernek nagy deszkagyára és faraktára, továbbá a Reitter-féle gyujtófagyár, mely készítményeit Morvaországba, Sziléziába és Galiciába. szállítja. B. lakói főleg fakereskedésből s faiparból élnek. B. vasuti állomása a hires szulyói völgy (l. o.) meglátogatására a kiinduló pont.

B. síkon fekvő várát, amint ma fennáll, a várkapu fölött olvasható felirat szerint, Thurzó Ferenc építtette (1571). A vár szabálytalan négyszögletü, minden sarkán egy-egy alacsony, kerek toronnyal. Figyelemreméltó első emeleti folyosója, melyet 24 kőoszlop tart. Kápolnája., a várkapu és az őrtorony feliratokkal és faragványokkal vannak tele, mely utóbbiak közül kiválik a nagy várkapun kifaragott «Justitian» és «Fortitudo» két jelképes szobra. 1600 dec. ide csalta és itt foglalta el Thurzó György a fiatal Telekessy Mihályt, ki a királyi salvus conductus megsértése miatt üldözve, mindaddig Lengyelországban bujdokolt s kinek javaira vágyott. Telekessyt innét Pozsonyba kisérték, hol a következő évben lefejeztetett. Később Thurzó Imre özvegyét, Nyáry Krisztinát, gr. Esterházy Miklós nőül vette, a Thurzók kezéről az Esterházyak birtokába került a vár s a hozzátartozó uradalom is, mely Bittse városából és 21 faluból állott.

Forrás: Pallas Nagylexikon