(Wismuth Bismutum, Markasita), kémiai elem, jele Bi,
atómsulya 210. A fém-B.-ot ugy látszik, már a régiek is ismerték, és
markasita-nak nevezték, de mivel a markasita névvel több ásványt jelöltek, nem
lehet biztosan megállapítani, hogy melyik régi kémikus tett róla először
említést. Mint a többiektől különböző fémről, határozottan Basilius Valentinus
szól róla először. Paracelsus Wisemat-nak, Agricola meg Bisemutum-nak nevezte.
A B. reakcióit Bergman állapitotta meg elsőnek. A természetben a B., habár
ritkán, de szinállapotban is előfordul, gyakoribbak ércei: ilyenek B.-okker
(B.-oxid Bi2O3) és a B.-fényle (B.-szulfid Bi2S3).
A szin-B.-ot a kőzetből kiolvasztással kapják meg, mig érceit előbb pörkölik,
majd a kapott oxidot szénnel redukálják. A tiszta B. vöröses fehér fényü elem,
mely annyira törékeny, hogy mozsárban könnyen porrá törhető. Gyönyörü
romboéderekben kristályosodik, amelyeknek élszöge közel 90°, ugy hogy majdnem
kocka alakuak. Fs. 9.9, olvad. pontja 270° C. A megolvasztott B. a kihüléskor
megmerevedik, és azután erősen kiterjed. Kémiai és fizikai sajátságaira nézve a
pozitiv (fémek) és a negativ elemek (nem-fémek) között az átmenetet képezi.
Vegyületeiben mint 3. vegyértékü pozitiv, és 5 vegyértékü negativ gyök
szerepel. A levegőn közönséges hőmérséken semmit sem változik, magasabb
hőmérséken azonban könnyen oxidálódik B.-oxiddá (Bi2O3).
A híg sósav és kénsav a B.-ra, mint a hidrogénnal sokkalta kevésbbé pozitiv
elemre nem hat. Salétromsav könnyen feloldja és B.-nitrát áll elő. A klórgáz,
különösen a megmelegítéskor, könnyen kloriddá alakítja. Számos ötvényét
iparilag felhasználják.
B. (termés) mint ásvány szép kristályokban igen ritka,
sokkal gyakoribb toll-, hálóforma alakokban és dendritikusan, valamint
szemcsésen és levelesen. Kristályai hatszöges rendszerbeliek romboédrikusak,
rendesen torzultak vagy tökéletlen kiképződésüek. Két irányban (véglap és R-2)
tökéletesen hasad; a hasadási alakok oktaéderre emlékeztetnek, azért tartották
régebben a kristályait szabályos rendszerbelieknek. Vereses ezüstfehér, gyakran
futtatva nem nyujtható. K. 2.5, fs. 9.6-9.8. A legerősebben mutatja a
diamagnetizmus tüneményét. Könnyen olvad. Kobalt- és nikol ércteléreken terem,
hazánkban nevezetesen Dobsinán. Sokkal több van Szászországban (Schneeberg,
Annaberg, Marienberg), Csehországban (Joachimsthal), Hessenben (Bieber),
Karintiában (Lölling), Angliában (Cornwall, Devonshire), Norvégiában (Modum),
Svédországban (Broddbo, Dalekarlien). Az iparban a könnyen olvadó fémkeverékek
előállítására használt B.-nak legnagyobb mennyisége termés B.
Forrás: Pallas Nagylexikon