Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bizományi ü... ----

Magyar Magyar Német Német
Bizományi ü... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bizományi ügylet

(Commission), kereskedelmi ügyletek megkötésének elvállalása, ha ezt valaki megbizásból saját nevében, de más részére eszközli. Aki ily ügyletek megkötésével iparszerüen foglalkozik, az bizományos (Commissionär, commissionaire, factor, agent), akinek részére köti az ügyleteket, az megbizó (Committent). A közönséges megbizástól a bizomány tehát abban különbözik, hogy az ügyletek kötésénél a megbizó nem szerepel, gazdasági eredményét tekintve a megbizót illeti az ügylet, de jogi szempontból és harmadik személyekkel szemben a bizományos az ügylet ura. A kereskedelemnek ezen ágát bizományi kereskedésnek nevezik, szemben a tulajdonképi propre kereskedelemmel. Bizomány tárgya lehet minden kereskedelmi ügylet, de törvényünk úgy mint a német kereskedelmi törvény, a bizomány két ágára van különös tekintettel és teszi különös szabályozás tárgyává a vételi és eladási bizományt, amannál áruk vételével, emennél eladással bizatik meg a bizományos. Általános szabály, hogy a bizományos a rendes kereskedő gondnokságával tartozik az ügyletet megkötni és köteles magát minden tekintetben a megbizáshoz tartani, mert különben a megbizónak kártérítéssel tartozik. E tekintetben fontos az eladási és vételi bizománynál a megbizó által kijelölt (limito) ár, melyen alul eladni, vagy annál drágábban vennie a bizományosnak nem szabad, ha csak eladásnál nem igazolja, hogy az a kijelölt áron nem volt eszközölhető és hogy az eladás által a megbizót kártól óvta meg, vételnél pedig a megbizó köteles a limiton felüli vétel tekintetében nyilatkozni. Joga van azonban a bizományosnak a különbözet fedezésére ajánlkozni, ez esetben a megbizó a vételt vissza nem utasíthatja. Ha a bizományos kedvezőbb feltételek mellett köti meg az ügyletet, mint amelyek a megbizó által megállapíttattak, az ebből eredő előny a megbizót illeti és a bizományos azért jutalmat v. dijat nem igényelhet.

Ami a harmadik személyekhez való viszonyt illeti, a bizományos által kötött ügyletekből csupán a bizományos és nem a megbizó szerez jogokat és kötelezettségeket, a harmadik személy egyenesen a bizományossal áll szerződési viszonyban, éppen azért a megbizó az adós ellen ezután a követelések átengedése után érvényesítheti ezeket. A bizományos jogai a megbizó ellen: köteles a megbizó neki mindazt megteríteni, amit az ügyletre készpénzben kiadott, vagy arra szükségképen vagy hasznosan fordított; joga van a megbizótól az üzlet megkötéséért minden körülmények között dijat követelni (rendesen 1-5% között váltakozik), ha azonban a bizományos a vele szerződő felek kötelezettségeiért jótállást vállalt (delcredere), akkor azért is külön dijat igényelhet - de a dij minden esetben csak akkor követelhető, ha az ügylet tényleg foganatba ment. Különösen fontos a bizományos zálogjoga a bizományi árukra nézve, bizományi dijai, kiadásai, költségei, előlegei, szóval a bizományból származott követelései tekintetében. E zálogjog alapján a megbizó csődje esetében az érintett követelésekre nézve a bizományos a megbizó egyéb hitelezői előtt való elsőbbséggel elégítheti ki.

Igen fontos és különböző törvényhozások által különbözőképen eldöntött vitakérdések fejlődtek ki a bizomány körül. Beléphet-e a bizományos mint önszerződő fél az ügyletbe, mint öneladó v. önátadó ? A francia jog igenlően oldja meg e kérdést, az angol és amerikai jog tagadóan. A magyar és német kereskedelmi törvény ezt megengedi, ha a bizomány tárgyát tőzsdei v. piaci árral biró áruk, váltók vagy értékpapirok vétele vagy eladása képezi, feltéve, ha a megbizó az ellenkezőt ki nem kötötte, bizományi diját oly esetben is követelheti a bizományos. Másik fontos kérdés, mikor szerzi meg a megbizó a részére vett áruk tulajdonát. A magyar kereskedelmi törvény e kérdést nem oldja meg, ugy a magyar, mint a német birói gyakorlat értelmében első sorban a bizományos szerzi meg a tulajdont, a megbizó csak átruházás utján. Fontos e kérdés csőd esetében, mert ha, mint a francia jogban, a megbizó azonnal tulajdonossá válik, a bizományban vett árukat mint tulajdonát a csődtömegből elkülöníttetheti, vindikálhatja, mig különben csak követelését érvényesítheti a tömeg ellen. A bizományról intézkedik a magyar kereskedelmi törvény 368-383 §§, a német kereskedelmi törvény 360-378 §§, a francia code de commerce 91-115. §§ és az 1863 május 23-iki törvény. Legjelesebb német szakmunkák: Grünhut, Das Recht des Commissionshandels, Bécs 1879; Lepa, Lehre vom Selbsteintritt des Commissionärs in Einkaufs- und Verkaufsverträgen, Stuttgart 1883. Franciák: Delamarre és Lepoiterin, Traité du contrat de commission, Páris 1861; Domengel et Peyronny, Du mandat de la commission et de la gestion d" affaire, Páris 1870.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is