Bízonyosság

a tudáson alapuló meggyőződés. A tudás minőségétől függ tehát, vajjon e meggyőződésnek megfelel-e valamely önmagában is megálló igazság vagy sem. Ha a tudás a megismerés általános törvényein alapszik, a B. tárgyilagos; ha csak egyéni tapasztaláson v. felfogáson alapszik, akkor alanyi. Az alanyi B. erkölcsinek is mondható, mert cselekvéseinkben általa vezérelni és befolyásoltatni engedjük magunkat; ily értelemben bizalomnak is nevezzük. A B. lehet közvetetlen és közvetett. Közvetetlen akkor, ha a tudás önmagában világos fogalmakból vagy tagadhatatlan tényekből ered; közvetett pedig akkor, ha más fogalmakra és tényekre, tehát bizonyításra és következtetésre szorul. A bizonyítás hiányossága v. elégtelensége bizonytalanságot eredményez, mely vagy magában a tárgyban rejlik, és akkor a megismerés határát jelöli, v. pedig csak segédeszközeink fogyatékosságából származik és akkor, a szerint, amint az érvek tulnyomó súlya vagy mellette, vagy ellene szól, valószinüséggé vagy valószinütlenséggé lesz. A megismerés határainak a megállapítása a bölcsészetnek legfontosabb problémája és a segédeszközök gyarapitása és tökéletesbítése kezdettől fogva minden tudományos kutatásnak célja.

Forrás: Pallas Nagylexikon