Ezen közönségesen a közigazgatás körében működő bizottságok tagjainak, hivatalos eljárásukban, hatósági hatáskörükbe eső ügyekben való intézkedéseik, határozataik, vagy mulasztásaik által okozott károk megtérítésére vonatkozó kötelességét értjük; tehát az u. n. magánjogi vagyoni felelőséget, szemben a fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel. Az 1886. évi XXI. t.-c. szerint a törvényhatósági bizottság tagjai, kik a törvénytelen cselekvényt elrendelték, vagy ilyen határozathoz járultak, a károsult irányában egyetemlegesen felelősek, egymás között azonban a kártérítésre egyenlően kötelezvék. Ha nem deríthető ki, hogy a határozatra kik szavaztak, a kárt a visszkereseti jog fennmaradása mellett a törvényhatóság pénztára teríti meg. Analog szabály van a községtörvényben (1886. XXII.) a községi képviselet tagjainak vagyoni felelősségéről. A közigazgatási bizottság tagjai az 1876. VI. t. cikk szerint a törvény rendes utján felelősségre vonhatók, ha bizottsági működésükben valamely kormányrendeletet hatáskörükbe nem tartozónak, valamely törvényhatósági közgyülési határozatot törvénytelennek találván, annak végrehajtását jogtalanul megtagadják, illetve elhalasztják és ezen halasztásból károsodás származik.