Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Biztosítási... ----

Magyar Magyar Német Német
Biztosítási... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Biztosítási jog

Tekintettel a biztosításnak nagy gazdasági jelentőségére, az összes törvényhozások igen nagy sulyt fektetnek arra, hogy a biztosítási ügyletek lebonyolítása és a szerződések teljesítése lehetőleg biztosíttassék. Ha ujabban az államok tulnyomó nagy részében biztosító vállalatok létrejöttét nem kötik is többé engedélyhez ezeket a lehető legnagyobb nyilvánosságra kötelezik, hogy a felügyelet és az ellenőrzés lehetővé váljék. Engedélyhez kötik ott, ahol ez különben nincs meg, az életbiztosítási vállalatok keletkezését p. Svájcban, hol erre a célra külön felügyelő hatóság van szervezve és ezt ajánlják ott is, hol az engedélyezési rendszerrel szakítottak a vállalat bejegyzése előtt megejtendő vizsgálat tekintetében. Éppen a biztosítottak biztonsága szempontjából kötelezik a biztosító-vállalatokat, hogy midőn bejegyeztetésöket kérik, mutassanak ki biztosítási alapot. Kereskedelmi törvényünk 452. §-a minden biztosítási vállalatot arra kötelez, hogy a cégbejegyzésre illetékes törvényszéknél a biztosítási ügyletek minden ágára, mellyel foglalkozni szándékozik, külön-külön 100.000 forint biztosítási alapot mutasson ki. Más törvényhozások helyesebben a különböző ágakra nézve különböző alapot követelnek, mert a kockázat nem egyforma, és tekintve, hogy törvényünk csakis három biztosítási ágat különböztet meg, nem is kell az oly vállalatnak, mely a képzelhető minden biztosítási ággal foglalkozik, 300.000 frtnál több alapot kimutatnia. A nyilvánosság szempontjából továbbá köteles a biztosító vállalat bejelenteni azon elveket, melyek szerint a befizetett alaptőke és a díjtartalék elhelyeztetik, életbiztosításnál a díjtartalék kiszámításának elveit, a halandósági és élettartami táblázatokat bemutatni a számításnál alapul vett kamatláb megjelölésével. Más törvények, mint p. az angol és az amerikaiak, mélyebben belenyulnak még a díjtartalék kiszámításának megállapításába is, kötelezőleg előirván a kiszámítás elveit. Kötelesek továbbá a vállalatok a zárszámadásokat és mérlegeket minden évben a biróság elé terjeszteni és a törvények, mint a magyar kereskedelmi törvény 458. §-a, kötelezően megállapítják, miként kell a bevételek és kiadások összeállításánál eljárni, miként kelljen a mérleget felállítani. A legtöbb állam törvényhozása megtiltja, hogy az életbiztosító vállalat más biztosítási ágakkal is foglalkozzék. Az ujabb munkásmozgalmak pedig arra indították a nevezetesebb törvényhozásokat, hogy a munkások baleset ellen való biztosítását az államra bizzák és azt kötelezővé teszik. A magyar kereskedelmi törvény 453-513. §-ai foglalkoznak a biztosítási ügylet jogával. Általában nagyon hézagosnak mondhatók rendelkezései és sok tekintetben kételyekre adnak alkalmat. - V. ö. Beck Hugo: Tanulmányok a biztosítási jog köréből. Budapest, Grill 1892; Pólya Jakab: A biztosítási vállalatok. Bpest 1892. Franciaországnak nincs egységes törvénye a biztosításról. A côde de commerce X. címe a tengeri biztosítással foglalkozik; az 1867 jul. 24-iki törvény a bizt. társaságokról intézkedik; Angolországnak 1870. év óta van törvénye az életbizt. társaságokról; az Egyesült Államokban az egyes államok külön szabályozzák a biztosítást.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is