Björnsterna
Magnus Frigyes Ferdinánd gróf, svéd államférfi és iró, szül.
Drezdában (ahol apja svéd követségi titkár volt) 1779 okt. 10., megh.
Stockholmban 1847 okt. 6. Katona volt s a finn háboruban őrnagyságig vitte;
1809. mint titkos követ ment Napoleonhoz, 1812-ben Londonban a
Guadeloupe-sziget eladása iránt tárgyalt s 1813. mint ezredes a svéd
hadsereggel Németországba ment s résztvett a grossbeereni, dennewitzi és
lipcsei ütközetekben. Páris bevétele után B. Norvégiában harcolt, míg végre
Keresztély Frigyes herceggel megkötötte a moszi konvenciót, melynek
következménye Svéd- és Norvégország perszonális uniója lett. 1815. báróságot
kapott, 1820. tábornok lett, 1826. grófi rangot nyert s 1828-46. az angol
udvarnál teljes hatalmu miniszter volt. Mint politikus és államtudományi iró B.
a mérsékelt liberálizmus hive vala. Főmunkája: Den beskattninges grunder i
Sverire (1832); Det Brittiska Riket i Ostindien (1839).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|