1. József, angol kémikus és fizikus, szül. Bordeauxban
1728., megh. Edinburghben 1799 nov. 26. Eleinte Glasgowban orvos, később
Edinburghben a kémia tanára volt. B. némileg megelőzte Lavoisiert a
flogisztonelmélet megcáfolásában. 1755. kimutatta, hogy az alkaliák vegyületek,
nem pedig egyszerü testek, s hogy belőlük «fix levegőt» (szénsavat) lehet
fejleszteni. B. vizsgálatai a kémiát uj irányba terelték; a gázok kémiáját, az
u. n. pneumatikus kémiát ő alapította meg. B. a testek fajmelegének és a
halmazállapot megváltozására szükséges melegséget több testre meghatározta.
Művei közül említendők: De acido a cibis orto et de magnesia (Glasg. 1754);
Experiments upon magnesia alba, guicklime and other alkaline substances (Edinb.
1755); The supposed effect of boiling on water, disposing it to freeze more
readily, ascertained by experiments (Phil. Tr. 1755); Analysis of the waters of
some boiling springs in Iceland (Edinb. Soc. Trans. II.). Halála után
megjelent: Lectures on the elements of Chemistry. (Edinb. 1803).
2. B. Vilmos, angol regényiró, szül. Glasgow ban 1841. Előbb
ujságirással foglalkozott, mint a The Morning Star dolgozó-társa. Első
novellája 1868. Jelent meg Love or marriage cimmel, de minden hatás nélkül.
Nagyobb sikereket ért el In silk attire (1869) és Kilmeny (1870) c.
regényeivel, mig A daughter of Heth (1871) regénye teljesen megalapította
hirnevét. A mű két év alatt 12 kiadást ért. További művei: The monarch of
Mircing Lane (1871), The stronge adventures of a phaethon (1872), A Princesse
of Thule (1873) (mely utóbbi talán a legkedveltebb valamennyi regénye közt),
The maid uf Killeena, and other stories (1874), Sunrise (az európai titkos
társaságokról, 1881), The beautiful wretch (1882), Skandon bells (1883), Jolanee
(1883), Forditotta Szász Károly 23 képpel (Budapest 1884, Franklin-t.). Judith
Shakespeare (1884), White heather (1885), The wise women of Invernesse (1885),
Sabina Zembra (1887), The penance of John Lagan (1889), In far Lahaaber (1888),
The new Prince Fortunatus (1890), Stanfast, Craig-Roiston (1891 ), Donald Ross
of Heimra (1891). Ezenkivül megirta Goldsmith 0. életrajzát. Több évig
szerkesztette a Daily News c. hirlapot.
Forrás: Pallas Nagylexikon