Blake

(ejtsd: blék), 1. Róbert, az angolok tengeri uralmának egyik megalapítója, szül. Bridgewaterben (Somersetshire) 1599. (nem 98.), megh. Plymouth közelében 1657 aug. 17. Oxfordban tanult s 1640. a rövid, 1645. pedig a hosszu parlamentnek tagja lett. Mint parlamenti tag a köztársasági párthoz csatlakozott. A polgárháboru alatt kitünt ezrede élén, melyet ő maga toborzott össze. 1649. Cromwell hajóhad-parancsnoknak nevezte ki. Bár ez ideig csak szárazföldön harcolt volt, mindazáltal csakhamar a tengeren is kitünt nagy tehetsége. Először Rupert herceget győzte le, azután 1652. és 53. a hires németalföldi admirálisok, Tromp, Ruyter és de Witt fölött aratott diadalokat. A Földközi-tengeren is diadalra vezérelte az angol lobogót. 1655. pedig Tunis és Algéria kalózállamokat sarcolta meg. 1656. a spanyol partokat ejtette rettegésbe, egyik alparancsnoka pedig elfogta a spanyolok ezüstszállító flottájának egy részét, 1657. maga aratott fényes győzelmet Santa-Cruz mellett a spanyol hajóhad fölött. Sulyosan megbetegedve visszatért Angliába s utközben hajóján meghalt. Hamvait Cromwell a Westminster apátságban temettette el. V. ö. Dixon: Life of R. B. (London 1854). Pauli: Aufsätze zur englischen Geschichte (Lipcse 1869). Életrajzát megirta ujabban Hannay (London 1886). Stephen, Diction. of Nation. Biogr. (V. 170-179.).

2. B. Vilmos, angol festő és költő, szül. Londonban 1759 körül, megh. 1827 aug. 13. Basire, Flaxmann s Füssli tanítványa. Mint rajzoló, festő és rézmetsző nagy tevékenységet fejtett ki, de emellett a művészetben s az életben a legnagyobb különcök egyike volt. Rajongott a gót izlésért, csak Ráffáelt, Michelangelot és Dürert tartotta festőknek s folyton viziói voltak, különösen a régi kor férfiairól, sőt állati lelkekről is (p. a bolháéról), melyeket le is rajzolt. Legjobb (most igen ritka) műveihez számítják: karcolatait Young Éjszakáihoz (1797), továbbá Song of innocence and experience (1793), Europe, a prophecy s America, a prophecy cimü műveihez, de különösen vázlatait Jób könyvéhez (21 karcolt lap). Költeményei uj kiadásban jelentek meg London 1868.

Forrás: Pallas Nagylexikon