Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Blanc... ----

Magyar Magyar Német Német
Blanc... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Blanc

Károly, 1. francia műbiráló, sz. Castresban, Tarn depart. 1813 nov. 17., megh. Párisban 1882 jan. 17. Kezdetben Mercuri műintézetében a rézmetszésre adta magát, később pedig műbirálatokat irt. A februári forradalom folytán a képzőművészetek főfelügyelővé lett (1848-52), mely hivatalt 1870 szept. 4. után is reá ruházták és melyet 1873-ig viselt. 1868. Walewski helyébe a szépművészetek akadémiájának tagjává nevezték ki. Nagy hirre tett szert Histoire des peintres de toute les écoles címü havi füzetekben megjelent nagyterjedelmü díszműve által. (1849-69-ig összesen 14 köt. a munkát angolra és németre is lefordították.) B. egyéb művei közül a következők említendők: Le trésor de la curiosité (1857-58, 2 köt.). De Paris á Venise (1858). L" oeuvre complet de Rembrandt (2 köt. 1859-63; 4. kiad. 1873). Ingres, sa vie et ses ouvrages (1870). Les artistes de mon temps (1876). Voyage de la Haute-Egypte, observations sur les arts égyptien et arabe (1876), Grammaire des arts du dessin (3. kiad. 1876), mely B. főműve, és ennek folytatása; Grammaire des arts décoratifs. (Massarini, Ch. B. Paris 1885. Grande Encyclop. VI. 1004.)

2. B. Lajos francia szocialiste, született Madridban 1813 október 28., meghalt Cannesban 1882 december 6. Tanuló éveiben nagy nyomorral küzdött, majd házi nevelő volt, meg irnokoskodott, s így - mint mondta - ő is szenvedett ennek a rosszul berendezett társadalomnak a sulya alatt, s ezért megesküdött. hogy egész életén át harcol e társadalmi rend ellen, mely testvéreinek olyan nagy számát boldogtalanná tette. Már korán dolgozott egyes demokrata irányu lapokba, 1834. Párisban a Le bonsens szerkesztőségébe lépett, de egyuttal a National Revue républicaine c. lapokba is irt, s a Le nouvelle Minerve c. folyóiratoknak volt munkatársa 1839. a Revue du progrés politique, social et littéraire-t alapította s ebben közölte először Organisation du travail c. hires művét, mely 1850-ig 9 kiadást ért. Teljes szocialista programmot ad benne. Kifejti, hogy a mostani társadalmi rend, amelyben az egyén uralkodik, jogtalan egyedáruságokra és különösen a munkás osztály elnyomatására vezet. Ezért ujból kell alkotni a társadalom berendezését és szervezni a munkát. Az uj társadalmi szervezését ő meg is kisérlette hires Ateliers sociaux-iban (l. Nemzeti műhelyek), amelyekben a vállalkozói nyereséget és a tőke járadékát is a. munkások számára akarta biztosítani, s igy megakadályozni, hogy a munkásokat akár a vállalkozó, akár a tőkés megrövidítse, s tette pedig ezt B. akként, hogy az ugyanabban az iparágban müködő munkásokat szövetkezetekké egyesítette, amelyekben a munkások szolidaritás alapján dolgoztak. B. nagy kormánysegélyben részesítette ezeket a szövetkezeteket: ő ugyanis egyik előharcosa lévén az 1848-diki forradalomnak, a Luxemburgban ülésező hires munkás-bizottságnak volt tagja s innen intézkedett. A kisérlet azonban nem sikerült s az egész terv dugába dőlt, a kormánytól adott milliók kárba vesztek, bár Thomas, e műhelyek igazgatója, azt állítja Histoire des ateliers nationaux (1848) c. művében, hogy a műhelyeket már eleinte készakarva rosszul rendezték be. A május 15-diki események következtében B.-nak menekülnie kellett s 1870-ig Angliában tartózkodott, honnan a köztársaság kikiáltásakor visszatért Párisba, miután előbb Le nouveau monde-ot szerkesztette (London 1849-51). Hazájába tértekor ismét részt vett a társadalmi és politikai mozgalmakban, mint mérsékelt, szocialista, ki a tulzók zavargásait kárhoztatta. 1871. a nemzetgyülésnek, 1876-tól egész haláláig pedig a képviselőháznak volt tagja. Már említett Organisation du travail c. munkáján kivül következő művei érdemelnek említést: Appel aux honnétes gens (1849); Catéchisme des socialistes (1849); Questions d" aujourd" hui et de demain (2. kötet, 1873--74); Le socialisme, Droit du travail (1848). Nagy föltünést keltett B. történelmi munkáival is, melyek közül a Histoire de dix ans 1830-40 (12-ik kiadás 1878), és a Histoire de la révolution francais (1847-62, 12 kötet) cimüek kiemelendők. (V. ő. Handwörterbuch der Staatswissenschaften (Conrad Lexis) II. kötet, 644. I., ahol a bibliográfia is össze van állítva.)

3. B. Lajos Gottfried, német iró, szül. Berlinben 1781 szept. 19., megh. Halleban 1866 ápr. 18. Francia családból származott. Volt tanár és pap. Munkái: Grammatik der italienischen Sprache, Dante, Petrarca, Vocabulario Dantesco, Versuch einer bloss philol. Erklärung mehrerer dunklen und streitigen Stellen der Göttlichen Komödie, Handbuch des Wissenwürdigsten aus der Natur und Geschichte der Erde und ihrer Bewohner stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is