Bloemaert
(ejtsd: blumárt) 1. Ábrahám, hollandi festő, szül. Gorkumban
1564., megh. 1651. Sokat vándorolt; egy ideig id. Franken Jeromos tanítvány a
volt Párisban. 1591. amsterdami polgár lett, de csakhamar visszatért s 1595.
Utrechtben állandóan megtelepedett. Első műve Niobenek és gyermekeinek
büntetése 1591-ből a kopenhágai képtárban. Ebben, valamint következő műveiben,
melyek mitoszi vagy bibliai tárgyuak, egészen az olasz modorosság követőjének
mutatkozik. Később, a XVII. század harmadik tizedétől fogva, némileg szakított
ez iránnyal, jobban tanulmányozta a természetet és a színezésre is több-több
gondot fordított. Tanuskodnak e mellett Venus és Adónis (1632, Kopenhága),
Péleus és Thetis lakodalma (1638, Hága) és Neptunus diadala (Stotckholm) c.
képei. Utolsó éveiben tanítványainak hatása alatt állott. A rézmaratást is
művelte. - Fia 2. B. Henrik, szül. Utrechtben 1601 körül, megh. ugyanott
1672-ben; atyja tanítványa volt, történeti, bibliai és genreképeket festett,
művészetének jelentőgége vajmi kevés. Kiválóbb képei közé tartozik a m.
országos képtárában az Olvasó agg képe (1651). c. - 3. B. Kornél, B. Ábrahám
második fia, szül. Utrechtben 1603 körül, főleg rézmetszéssel foglalkozott. -
4. B. Adorján, B. Árahám harmadik fia, szül. Ultrechtben 1609 után, megh. u. o.
1666., tájképeket festett, amelyek minden ügyes kivitelük mellett csak kevés
eredetiségre vallanak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|