Blonszkij

Pavel Petrovics (Kijiv, 1884. máj. 26.-Moszkva, 1941. febr. 15.): szovjet ped., pszichológus. Az egy. elvégzése után nőnev.-i intézményekben, majd a moszkvai egy.-en mtr.-ként filozófiát, pszich.-t, ped.-át tanított. A szoc. forradalom győzelme után kiemelkedő elméleti munkát végzett az új isk. és ped. megalapozásában. 1921-től tagja az Áll. Tud. Tanács (Gorszudarsztvenníj Ucsonníj Szovjet, GUSZ) ped.-i bizottságának. Részt vett az új ttv.-ek kidolgozásában, a szoc. munkaisk. elméleti megalapozásában. 1924-től érdeklődése a => pedológia felé fordult, majd ennek hibáit felismerve pszich.-i kutatásokkal foglalkozott. 1931-1941 között az Áll. Pszich.-i Int.-ben dolgozott. Egy.-i évei alatt főként filozófiai, filozófiatört.-i, pszich.-i és filológiai tanulmányokat folytatott. Önképzés útján kivételes ped.-i, nev.-tört.-i tájékozottságot szerzett. Tud.-os irodalmi munkásságát a tízes években kezdte meg. Tanulmányokat írt a népisk.-ról és a középisk.-ról. Már ezekben megfogalmazta az oktatás és a termelőmunka összekapcsolásának követelményét. Ennek sokoldalú, részletes kifejtését találjuk az 1919-ben kiadott Munkaiskola c. könyvében, amely nemzetközi elismerést hozott számára. Munkaisk.-i felfogását elhatárolta a polg.-i ped.-ákból ismert különböző munkaisk.-i elméletektől. Az isk.-t az új társ. szükségleteihez kell igazítani, s a tanulóknak világos ismereteket kell kapniuk a társ.-ról és technikáról. Blonszkij szerint az ált.-an művelt ember technikai műveltség nélkül elképzelhetetlen. A technika megismerése maga után vonja az oktatási módszerek átalakítását. A jövő isk.-ja nem lehet szakisk.; tanítja a tud.-os ismereteket, megismertet a modern technikával és művészetekkel, gyakorlatias gondolkodásra és helyes társ.-i magatartásra készít fel. "Szerv.-ében az isk. az ideális szociális társ.-at követi, módszere a gyermek önállósága és aktivitása, programja a szintetikus integrált képzés". A munkaisk. esetében a nev. célja fejleszteni a gyermekben a jártasságot, hogy a term. tárgyaiból az emberiség számára hasznos tárgyakat készítsen. A munkára nev. lényege, hogy a tanuló megismeri a munkaeszközöket, és elsajátítja a munka technikáját; módszere a növendék korszerű gyakoroltatása a munkatevékenységben. A munka együttes tevékenység, ezért a munkaisk. a gyermekek munkaközössége, a társ.-i nev. intézménye. A modern ipari termelésben alkalmazott gépek, szerkezetek működése, mozgásainak elemi formái megismertetnek a nagyipari termelés elméleti alapjaival. A modern ipari termelésben világosan felismerhető a munka és a tud. kapcsolata. Az isk. a munka segítségével biztosítja a humán és term.-tud.-i képzés szintézisét. Az indusztriális munkaisk. összekapcsolja az ismereteket a cselekvéssel, a képzést az ügyességgel, egyidejűleg az intellektus és akarat isk.-ja, neveli a jellemet, formálja a gondolkodásmódot. Az indusztriális munkaisk. koncepcióját pszich.-ilag is alátámasztotta Blonszkij. Fontosnak tartotta az isk. munkájának a gyermeki fejlődés sajátosságaihoz történő igazítását, a tanuló veleszületett adottságainak figyelembevételét, ebben a gyermek term.-es tevékenységének, játékainak felhasználását. Az indusztriális munkaisk. mindenekelőtt a város isk.-ja, mivel azonban a falu is iparosodik, a mezőgazdasági termelés is ipari jellegűvé válik, az ilyen isk. megszervezése perspektivikusan a falvakban is lehetővé válik. Megkülönböztette a munkaisk. két formáját: a gyermekek munkaszövetkezetét és a serdülők isk.-ját, ahol közp.-i jelentőségű a tanuló társ.-i munkája. Elvetette a régi isk. soktantárgyúságát; az új isk.-ban nincs is tantárgyszerű oktatás. Az ismeretek megszerzése a gyakorlati tevékenységhez, a műhelyben folyó munkához kapcsolódva történik. A tud.-ok alapjait pedig meghatározott (fizikai-matematikai, biológiai, szociális-tört.-i, irodalmi-filozófiai, filozófiai-földrajzi) stúdiókban ismerik meg. A soktantárgyúság feloldását helyes irányban keresi Blonszkij, amikor az ismeretek komplex jellegét figyelembe véve formál tantárgycsoportokat. Ebbe a munkaisk.-i koncepcióba szervesen beilleszkedik a korszerűen értelmezett testi nev., a sport. Visszaemlékezésében azt írta, hogy könyvében főként tartalmi és szerv.-i kérdésekkel foglalkozott, a módszer kérdését csak ezekkel összefüggésben tárgyalta. Könyvének jelentőségét abban látta, hogy a munkaisk. homályos fogalmát konkretizálta mint ált.-an képző munkaisk.-át. Blonszkij részt vett az új, komplex ttv.-ek kidolgozásában és tud.-os, pszich.-i megalapozásában. A gyermeki gondolkodás sajátosságainak elemzése alapján arra a megállapításra jutott, hogy a gyermek különböző gondolatai elszigetelten állnak, alig érintkeznek egymással. Ez indokolja a komplex módszernek mint összefüggő gyermeki gondolkodás kezelésére alkalmas eszköznek a szükségességét. A húszas évek közepétől nem tartotta magát ped.-nak, hanem pedológusnak. Ezt teljesen term.-nek tartotta, mivel a pszich.-ról tért át a ped.-ra. A gyermekkor tanulmányozása szerinte új erőt, új tartalmat ad a ped.-nak. Pedológiai korszaka legfontosabb munkáinak a "Pedológia" és a "A pedagógia alapjai" c. könyveit tekintette. A pedológiát nem a gyermekről szerzett ismeretek enciklopédikus összegzésének, hanem külön tud.-nak tekintette, amelynek önálló tárgya van. (Nem a "gyermek tanulmányozása", hanem a gyermekkorral foglalkozó tud.) A pedológusok különféle isk.-i kísérletezéseit kritikusan szemlélte, kiemelte a gyermek aktív szerepét, fejlődésének összefüggését a környezet, a társ. változásaival. A húszas évek második felében kiemelkedő szerepet vállalt az új nev.-tud. megalapozásában. Az 1922-ben kiadott Pedagogika c. könyve kísérlet volt a marxista szemlélet és módszer alkalmazására a ped. területén. A harmincas években, főként a pedológiát elítélő SzKP határozat után, lebecsülték tud.-os eredményeit. Főként pszich.-i kutatásokat végzett, amelyek közül kiemelkednek az emlékezéssel foglalkozó vizsgálatai. Ezek a kutatásai is eleven kapcsolatban vannak a nev.-sel és oktatással, s így a szakirodalom indokoltan tekinti - Vigotszkij jal együtt - a modern szovjet ped.-i-pszich. úttörőjének. - F. m.: Trudovaja skola. Moszkva. 1919.; Pedagogika. Moszkva, 1922.; Pedologia. Moszkva, 1925.; Izbrannie pedagogicseszkije proizvegyenija. Moszkva, 1961.; Izbrannie pszichologicseszkije proizvegyenyija. Moszkva, 1964.; Egy pedagógus emlékiratai. Bp. 1978.; Az iskolai tantervek és a gyerekek gondolkodása. (Szerk. Szebenyi P.) Bp. 1978. (A tantervelmélet forrásai. 10.) - Ir. Illés Lajosné: A szovjet ped. kialakulása és fejlődése. in: Chmaj, L.: Utak és tévutak a huszadik század pedagógiájában. Bp. 1969. 486-490.; Vág O.: A szovjet pedagógia teoretikusai. 1917-1945. Bp. 1975.; Köte S.: A szocialista munkaiskola kezdetei 1917-1920. Bp. 1978. 155-163.; Köte S.: Blonszkij életútja. Ped. Szle, 1984. 9. 854-862.

Köte Sándor

Szerkesztette: Lapoda Multimédia