Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Blum... ----

Magyar Magyar Német Német
Blum... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Blum

1. Ernő, francia szinműíró, szül. Párisban, 1836 aug. 15. Temérdek bohózatos darab szerzője. Híressé vált Rose Michel c. drámájával. Művei közül említésre méltók: Belle Lurette, La château de Tirelarigot, Adam et Éva, Les femmes nerveuses, Le parfum stb.

2. B. János, német publicista, B. Róbert fia (l. o.), szül. Lipcsében 1841 jun. 8. Az északnémet országgyülés tagja volt 1867-1870. Az 1870-1871-iki hadjáratban mint a Daheim levelezője, a főhadiszállást Párisig követte. 1871-78. szerkesztette a Grenzbote-t. Művei: Commentar zum deutschen Strafgesetzbuch (Zürich 1870); Sächsischer Rechtsfreund (1870); Die erste Frucht des Deutschen Staatssocialismus (1881); megírta édes atyjának életét s a következő szépirodalmi műveket: Dunkle Geschichten (novellák, Berlin 1874); Aus unsern Tagen (regény, Magdeb. 1876); Junius és York (drámák, 1884). Braun H. közreműködésével az Annalen des Reichsgerichts c. folyóiratot szerkeszti 1879 óta. 1891. megjelent tőle: Der Kanzler von Florenz (regény) és Die Lügen unserer Socialdemokratie. 1892; Ein Besuch in Varzin beim Fürsten Bismarck (Lipcse), 1893. pedig Juvalta, Socialer Roman (3 köt.).

3. B. János Reinhzard, német mirelogus, szül. Hanauban 1802 okt. 28., megh. Heidelbergában 1883 aug. 22., ahol 1838 óta működött mint az ásványtan tanára. Kiváló érdemeket szerzett a pszeudomorfizmus tanának fejlesztése körül; főbb munkája e tárggyal foglalkozik: Die pseudomorphosen des Mineralreiches (Stutgart 1843); Erster Nachtrag 1847; zweiter 1852; dritter 1863; vierter 1870. Egyéb munkái: Taschenbuch der Edelsteinkunde (Stutt. 1828, 2. kiad. 1834); Lehrbuch der Oryktogosie (u. o. 1833. 4. kiad. 1874); Luthurgik, oder Mineralien und Gebirgsgarten in ihrer technishen Anwndung (u. o. 1840); Grundriss der Mineralogie und Geognosie (Heidelberg 1850); Handbuch der Lithologie oder Gesteinslehre (Erlangen 1860); Die Mineralien nach dem Kristallsystem geordnet (Lipcse 1866).

4. B. Károly Lajos, német zeneszerző és szinműiró, szül. Berlinben 1786., megh. 1844 jul. 2. Munkái: Ich bleibe ledig, Das laute Geheimniss, Erziehungsresultate, Schwärmerei nach der Mode, Zampa (Herold oprerájának szövege), Der Schiffs- kapitän, Kanonikis Schuster stb.

5. B. Róbert, német politikus, iró és népszónok, szül. Kölnben 1807 nov. 10., agyonlövetett 1848 nov. 9. Bécsben. Gyermekkorát nélkülözések között töltötte. Előbb egy aranyművesnél, utóbb pedig egy lámpa-gyárosnál dolgozott. Azután Kölnben és Lipcsében mint házi titkár s pénztárnok működött és ezen állásában időt s módot nyert a maga kiművelésére s irodalmilag is kezdett működni. A Säshsische Vaterlandsblätter-nek lett főmunkatársa. Része volt a Schiller-egyesület alapításában (1840); 1845. a német-katolikus felekezet élére állott. 1847. lemondott a szinháznál elfoglalt állásáról és könyvkereskedést nyitott; kiadta a Staatslexikon-t. Az 1848-iki márciusi napokban a szász demokrácia őt választotta vezérének. Erre a frankfurti előkészítő parlament alelnöke s az 50-es bizottság tagja lett, a frankfurti parlamentben pedig mint Lipcse képviselője és a balpárt vezére szerepelt. Midőn 1848 okt. Bécsben is kitört a forradalom, a balpárt őt és Fröbel Gyulát küldte az osztrák városba, ahol okt. 26. maga is részt vett a császáriak elleni utcai harcban. Bécs elfoglalása után (okt. 29-én) elfogták s nov. 8-án akasztófára itélték. Hiába hivatkozott mentelmi jogára, Windischgätz nov. 9. kora reggel a Brigittenau-ban főbelövette. E kivégzés egész Németországban óriási feltünést és őszinte szánalmat keltett s a frankfurti parlamentben hóhéroknak bélyegezték a haditörvényszék tagjait. Egyúttal országszerte gyüjtést rendeztek B. családja számára, mely 120.000 márkát eredményezett. B. életrajzával sokan foglalkoztak; a legszebb emléket azonban fia kegyelte emelelte: Robert Blum. Ein Zeitund Charakterbild für das deutsche Volk c. munkában (Lipcse 1878).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is