Bluntschli
János Gáspár, tekintéyles német jogi és politikai iró, szül.
Zürichben 1808 márc. 9., megh. Karlsruhéban 1881 okt. 21. 1833-tól tanár volt
az ujonnan keletkezett zürichi egyetemen. Szülővárosának közéletében élénk
részt vett és már 1837-ben a nagytanács tagja volt. A zürichi magánjogi
törvénykönyv kodifiikálásával is őt bizták meg. De épp a politikai viszonyok
alakulása, a radikálisok győzelme követekzetében elkedvetlenedve, B. 1847-ben
Münchenbe költözött s 1848-ban az ottani egyetemen a közjog és a német magánjog
tanszékét nyerte el. Majd 1861-ben az egyetem meghivásának engedve,
Heidelbergbe ment és mint az államtudományok tanára, nagy hírnevet szerzett. A
drezdai jogászgyülés 1861-ben elnökévé választotta, tagja lett a badeni első
kamarának is. A brüsszeli nemzetközjogi konferencián B. a német császár
küldötte volt; jelentékeny érdeme volt továbbá a genti «Institut de droit
International» létrehozásában is. A németek politikai életében is nagy szerep
jutott neki, buzgó hive volt a mérsékelt, bizonyos konzervativizmussal árnyalt
liberalizmusnak. B. a jogirodalom terén igen nagy munkásságot fejtett ki.
Szakított a néhézkés német előadási modorral és azért művei nagyon
elterjedetek. Többet közülök idegen nyelvekre is lefordítottak és néhánynak a
magyar irodalomra, közfelfogásra is befolyása folt. Főbb művei: Lehre vom
modernen Staat. 3. köt. (Stuttgart 1875); az I. és II. köt. már ötödik kiadást
érő általános államtant, illetve államjogot tartalmazza, a III. köt. pedig a
politikáról szól, mint tudományról. Nagy jelentőségü a nemzetközjogi
irodalomra: Das moderne Völkerrecht der civilisirten Staaten als Rechtsbuch
dargestellt (III. kiad. 1878.) címü munkája, melyben a nemzetközi jog
kodifikálását kisérti meg. Geschichte des allgemeinen Staatsrechts und Politik
(München 1864,) magyarra ford. Hévády (Akadémia kiadása 1875). Különös
érdemeket szerzett még a svájci közjog történetét tárgyaló művekkel, melyek az
előzőeket értékben messze felülmulták: Geschichte des schweizerischen
Bundesrechtes 2. köt. (Zürich 1849-52); Stadt- und Rechtsgeschichte der Stadt
und Landschaft Zürich (u. o. 1838-39). Ismeretesek még: Privatrecht liches
Gesetzbuch f. Canton Zürich. 4. köt. (U. o. 1854-6); Deutsches Privatrecht
(München III. kiad. 1864). Brater társaságában kiadta a nálunk is elterjedt
munkát: Deutsches Staatswörterbuch. 11. köt. (Stuttgart 1857-70), mely később
rövidítve jelent meg (1870-75); Arndt és Pölzcel együtt pedig Münchenben,
1853-ban, a Dritische Ueberschau f. Gesetzgebung und Rechtswissenschaft c.
folyóiratot alapította meg, s ugy ez utóbbiban, mint az előbbiben számos
értekezést közölt. Emlékét Münchenben 1882. B. alapítvánnyal örökítették meg,
melynek feladata nemzetközi jogi pályakérdések kitüzése s megjutalmazása. V. ö.
Holtzendorff: B. u. seine Verdienste u. die Staatswissenschaften (Berlin 1882).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|