Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bluntschli... ----

Magyar Magyar Német Német
Bluntschli... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bluntschli

János Gáspár, tekintéyles német jogi és politikai iró, szül. Zürichben 1808 márc. 9., megh. Karlsruhéban 1881 okt. 21. 1833-tól tanár volt az ujonnan keletkezett zürichi egyetemen. Szülővárosának közéletében élénk részt vett és már 1837-ben a nagytanács tagja volt. A zürichi magánjogi törvénykönyv kodifiikálásával is őt bizták meg. De épp a politikai viszonyok alakulása, a radikálisok győzelme követekzetében elkedvetlenedve, B. 1847-ben Münchenbe költözött s 1848-ban az ottani egyetemen a közjog és a német magánjog tanszékét nyerte el. Majd 1861-ben az egyetem meghivásának engedve, Heidelbergbe ment és mint az államtudományok tanára, nagy hírnevet szerzett. A drezdai jogászgyülés 1861-ben elnökévé választotta, tagja lett a badeni első kamarának is. A brüsszeli nemzetközjogi konferencián B. a német császár küldötte volt; jelentékeny érdeme volt továbbá a genti «Institut de droit International» létrehozásában is. A németek politikai életében is nagy szerep jutott neki, buzgó hive volt a mérsékelt, bizonyos konzervativizmussal árnyalt liberalizmusnak. B. a jogirodalom terén igen nagy munkásságot fejtett ki. Szakított a néhézkés német előadási modorral és azért művei nagyon elterjedetek. Többet közülök idegen nyelvekre is lefordítottak és néhánynak a magyar irodalomra, közfelfogásra is befolyása folt. Főbb művei: Lehre vom modernen Staat. 3. köt. (Stuttgart 1875); az I. és II. köt. már ötödik kiadást érő általános államtant, illetve államjogot tartalmazza, a III. köt. pedig a politikáról szól, mint tudományról. Nagy jelentőségü a nemzetközjogi irodalomra: Das moderne Völkerrecht der civilisirten Staaten als Rechtsbuch dargestellt (III. kiad. 1878.) címü munkája, melyben a nemzetközi jog kodifikálását kisérti meg. Geschichte des allgemeinen Staatsrechts und Politik (München 1864,) magyarra ford. Hévády (Akadémia kiadása 1875). Különös érdemeket szerzett még a svájci közjog történetét tárgyaló művekkel, melyek az előzőeket értékben messze felülmulták: Geschichte des schweizerischen Bundesrechtes 2. köt. (Zürich 1849-52); Stadt- und Rechtsgeschichte der Stadt und Landschaft Zürich (u. o. 1838-39). Ismeretesek még: Privatrecht liches Gesetzbuch f. Canton Zürich. 4. köt. (U. o. 1854-6); Deutsches Privatrecht (München III. kiad. 1864). Brater társaságában kiadta a nálunk is elterjedt munkát: Deutsches Staatswörterbuch. 11. köt. (Stuttgart 1857-70), mely később rövidítve jelent meg (1870-75); Arndt és Pölzcel együtt pedig Münchenben, 1853-ban, a Dritische Ueberschau f. Gesetzgebung und Rechtswissenschaft c. folyóiratot alapította meg, s ugy ez utóbbiban, mint az előbbiben számos értekezést közölt. Emlékét Münchenben 1882. B. alapítvánnyal örökítették meg, melynek feladata nemzetközi jogi pályakérdések kitüzése s megjutalmazása. V. ö. Holtzendorff: B. u. seine Verdienste u. die Staatswissenschaften (Berlin 1882).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is