Boborykin
Dmitrijevics Péter, orosz iró, szül. Njizsnjij-Novgorodban
1836 aug. 15. (ó napt.), előkelő nemes családból s mint ilyen u. n. nemesi
nevelésben részesült, t. i. már fiatal korában több nyelvet tudott s a
szépművészetekben is jártas volt. A kazani mérnöki gimnáziumban, azután az
ottani egyetemen a legjobb tanulók egyike volt s már tanuló korában
lefordította Lehmann vegytanát. Kazanból a dorpáti egyetemre ment, ahol öt évig
tanulván, végig járta az orvosi tanfolyamot s nemcsak tudományos művek
fordításával foglalkozott, hanem drámákat is irt: Fantazer (Ábrándozó),
Rebjonok (A gyerek) és Odnodvorec (k. b. Hétszilvafás) cimek alatt. Ez utóbbi
nyomtatásban is megjelenvén, a fiatal 24 éves emberre oly befolyással volt,
hogy végkép szakított a tudományos pályával s Szt.-Pétervárra ment azzal az
elhatározással, hogy iró lesz. Itt is beiratkozott azonban az egyetemre, de
nemsokára megkapván örökségét, már 1863. saját kiadásában egy közlönyt
szerkesztett: Biblioteka dlja cstenija (Olvasó könyvtár) cimen. Későbben a
közlöny megszünvén B. kizárólag az irásra adta magát. Egymásután jelentek meg
elbeszélései, regényei, melyek közt kiválóbbak: Zsertva vecsernjaja (Esteli
áldozat), Szolidnyja dobrodjetjelji (Szolid jóltevők), Doktor Cybujka,
Kitajgorod (Khinaváros, Moszkvának egyik városrésze), Iz novih (Egy az uj
emberek közül), Na uscserbje (Meredek felett) stb., legujabb regénye Vaszilij
Tjerkin cimen 1892. a Vjesztnjik Jevropy folyóiratban jelent meg s az orosz
állapotoknak kiméletlen feltárása miatt hazájában, de külföldön is nagy
feltünést keltett. B. nagy megfigyelő képességgel és élénk temperamentummal
rendelkezik, ami nemcsak műveiben, hanem életmódjában is nyilvánul, egy-egy
városban alig tölt egy-két hónapot, folytonosan utazik ide s tova. Emiatt nem
igen találhatók műveiben komolyabban, alaposabban kigondolt s szigoruan és
következetesen. megrajzolt tárgyak és tipusok s bár elbeszéléseiben mindig
érdekes, ezt inkább a részletezéssel éri el, nagyon emlékeztetve a Zola-féle
naturalisztikus irányra.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|