Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Boborykin... ----

Magyar Magyar Német Német
Boborykin... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Boborykin

Dmitrijevics Péter, orosz iró, szül. Njizsnjij-Novgorodban 1836 aug. 15. (ó napt.), előkelő nemes családból s mint ilyen u. n. nemesi nevelésben részesült, t. i. már fiatal korában több nyelvet tudott s a szépművészetekben is jártas volt. A kazani mérnöki gimnáziumban, azután az ottani egyetemen a legjobb tanulók egyike volt s már tanuló korában lefordította Lehmann vegytanát. Kazanból a dorpáti egyetemre ment, ahol öt évig tanulván, végig járta az orvosi tanfolyamot s nemcsak tudományos művek fordításával foglalkozott, hanem drámákat is irt: Fantazer (Ábrándozó), Rebjonok (A gyerek) és Odnodvorec (k. b. Hétszilvafás) cimek alatt. Ez utóbbi nyomtatásban is megjelenvén, a fiatal 24 éves emberre oly befolyással volt, hogy végkép szakított a tudományos pályával s Szt.-Pétervárra ment azzal az elhatározással, hogy iró lesz. Itt is beiratkozott azonban az egyetemre, de nemsokára megkapván örökségét, már 1863. saját kiadásában egy közlönyt szerkesztett: Biblioteka dlja cstenija (Olvasó könyvtár) cimen. Későbben a közlöny megszünvén B. kizárólag az irásra adta magát. Egymásután jelentek meg elbeszélései, regényei, melyek közt kiválóbbak: Zsertva vecsernjaja (Esteli áldozat), Szolidnyja dobrodjetjelji (Szolid jóltevők), Doktor Cybujka, Kitajgorod (Khinaváros, Moszkvának egyik városrésze), Iz novih (Egy az uj emberek közül), Na uscserbje (Meredek felett) stb., legujabb regénye Vaszilij Tjerkin cimen 1892. a Vjesztnjik Jevropy folyóiratban jelent meg s az orosz állapotoknak kiméletlen feltárása miatt hazájában, de külföldön is nagy feltünést keltett. B. nagy megfigyelő képességgel és élénk temperamentummal rendelkezik, ami nemcsak műveiben, hanem életmódjában is nyilvánul, egy-egy városban alig tölt egy-két hónapot, folytonosan utazik ide s tova. Emiatt nem igen találhatók műveiben komolyabban, alaposabban kigondolt s szigoruan és következetesen. megrajzolt tárgyak és tipusok s bár elbeszéléseiben mindig érdekes, ezt inkább a részletezéssel éri el, nagyon emlékeztetve a Zola-féle naturalisztikus irányra.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is