Boca
1. Király-B. (Közép-, Alsó-, Felső-Király-B.), kisközség
Liptó vmegye liptóujvári j.-ban, (1891) 425 tót lak. - 2. Szt.-Iván-B. (Boca,
Felső-, Közép-, Alsó-Szt.-Iván-B.), kisközség u. o., (1891) 714 lak.,
postahivatallal és postatakarékpénztárral. A két község tetemes magasságban, a
Boca völgyében, az u. n. ördöglakodalma (1236 m.), azaz az Alacsony-Tátra
legmélyebb nyerge alatt fekszik, melyen át visz az egyetlen országut Liptó
vmegyéből Gömör vmegyébe. Határukban arany- és ezüstbányák (Richard-táró)
vannak 90.233 m2 bányamértékkel, azonkivül antimonra is folyik itt
bányászat. B.-nál gránitban quarcos telérek fordulnak elő, melyekben termés
arany, antimon, réz és pirit arany- és ezüstércek, azonkivül jegeces palákban
vaspátos telérek vannak fakóérccel és rézkéneggel. B, mint szászok által
alapított bányaváros már 1085. említtetik; lakóinak V. István bányamívelési
jogosítványt adott, jogaikat 1324. Róbert Károly, utóbb I. Lajos, Zsigmond és
Mátyás megerősítette. A XVI. század elején a B.-i bányászat tetemesen
hanyatlott, de 1550 táján uj aranybányákat nyitottak s B. oly virágzásnak
indult, hogy boroszlói, krakói s más vállalkozók is költöztek ide. E virágzást
azonban csakhamar hanyatlás váltotta fel s mai jelentősége csak halvány képe
régi fényének, amikor aranya a legfinomabb volt hazánkban. B. lakói ma inkább
faiparral és vászonszövéssel foglalkoznak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|