Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Böckh... ----

Magyar Magyar Német Német
Böckh... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Böckh

1. Ágost, német régész és filologus, szül. Karlsruheban 1785 nov. 24., meghalt Berlinben 1867 aug. 3. Teologiára készült Halleban, de Wolf hatása alatt a nyevészet tanulmányozására adta magát. 1807. Heidelbergában professzorrá nevezték ki; 1811. pedig Berlinbe hivták meg az egyetemre az ékesszólás és az ókori irodalom tanárának. Ötször volt a berlini egyetem rektora. Azzal a felfogásával, hogy a filologia lényegében az ókor szellemi reprodukciója, sokat tett az ókori tanulmányok mélyebb tanulmányozására. Kiadta Pindaros műveit (2 köt., Lipcse 1811-22). Még e mű befejezése előtt megjelent tőle: Die Staatshaushaltung der Athener (2 kötet Berlin 1817., melyhez 3-ik kötetként járult: Urkunden über das Seewesen des attischen Staats, u. o. 1840), mellyel utat tört az ókor nemzetgazdasági és politikai viszonyainak méltatásához. Ebben az irányban készült az ókor mértékeiről Berlinben (1883) kiadott műve is. E munkásság mellett nagy szorgalmat fejtett ki a Corpus inscriptionum graecorum összeállításában, melyet halála után Curtius és Kirchhoff folytattak. Igen figyelemreméltók még e művei: Commentatio in Platonis qui vulgo fertur Minoem (Halle 1806); Simonis Socratici dialogi quatuor (Heidelberga 1810); értekezései: Über die Versmasse des Pindaros (Berlin 1809); Entwickelung der Lehren des Pythagoreers Philalaos (u. o. 1819) stb. Sok dolgozata jelent meg a berlini akadémia kiadványaiban, melyek később: Kleinere Schriften cimen Lipcsében (1858-72) jelentek meg. Előadásait: Encycklopädie und Methodologie der philol. Wissenschaften cimen Bratuschek adta ki (Lipcse 1877). B. 1814 óta tagja volt a berlini akadémiának, s elnöke a Nagy Frigyes munkáit sajtó alá rendező akadémiai bizottságnak.

2. B. Rikárd, német statisztikus, szül. Berlinben 1824 márc. 28. Ugyanott és Heidelbergában tanult. 1854. lépett porosz államhivatalba, 1852. a berlini statisztikai hivatalhoz nevezték ki, hol kevés megszakítással állandóan működött. 1875. Berlin statisztikai hivatalának igazgatója lett, s ez állásában tere nyilt elméletének gyakorlati érvényesítésére. 1881. a statisztika rendkivüli tanárává, 1886. az államtudományi statisztikai szeminárium társigazgatójává nevezték ki. Művei: Ortschaftsstatistik des Regierungsbezirks Potsdam (Berlin 1861); Die geschichtl. Entwickelung der amtlichen Statistik des preussischen Staates (1853); Die statistische Bedeutung d. Volkssprache als Kennzeichen der Nationalität (1866); Der Deutschen Volkszahl und Sprachgebiet in den europ. Staaten (1869); Sterblichkeitstafel für den Preuss. Staat für 1865 (Jena 1875); Statist. Jahrbuch der Stadt Berlin v. 1875 (1878); Die Bewegunb der Bevölkerung der Stadt Berlin 1869-1878 (1884); Kieperttel együtt dolgozta ki Elzász-Lotharingia történelmi térképét, Berlin 1871.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is