Bódogh
1. Albert, orvos, közegézségi felügyelő, szül. Nemes-Bikken
1829-ben, megh. 1886-ban. Az 1848-iki események félbeszakítván jogi
tanulmányait, résztvett a szabadságharcban s ennek leveretése után az orvosi
pályára lépett. Tanult Budapesten és Bécsben. 1855-ben lett doktorrá s
Boros-Jenőre ment gyak. orvosnak, ugyanitt a kerületi kórházigazgató-orvosává
nevezték ki. 1858. Nagy-Szalonta városi főorvosnak, 1861 Borsodmegye megyei
főorvosnak választotta, ezen állásáról azonban az abszolut kormány uralma miatt
lemondott s csak 1867. ujból való megválasztatásakor foglalta el hivatalát.
1879. s még egy izben függetlenségi programmal képviselővé választották s mint
ilyen az egészségügyi intézkedések tárgyalásában élénk részt vett. 1885.
közegészségi felügyelővé nevezték ki. A magyar orvosok és természetvizsgálók
vándorgyülésem előkelő szerepet vitt és több izben előadást is tartott.
Tudományos közleményei a Gyógyászatban és az Orvosi Hetilapban jelentek meg.
2. B. János, távirótiszt és gyorsirástanár, szül.
Kecskeméten 1852 dec. 27. Szülőhelyén a kegyesrendiek főgimnáziumában végezte
tanulmányait. 1889-től a szegedi főreáliskolában működik. Munkái: Gyorsirási
olvasókönyv. 1881; Vitairási olvasókönyv. 1882; A magyar gyorsirás tankönyve.
1886-90. Legujabban (1892) Szegeden a Gyorsirászati Közlönyt szerkeszti,
melyből havonkint jelennek meg az egyes füzetek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|