Bodrogköz

Zemplén vmegyének az a 67 km. hosszu és 7-27 km. széles lapályos része, mely félsziget gyanánt terül el a Tisza, és a vele többé-kevésbbé egyközü Latorca és Bodrog közt. A B. az ungvmegyei Csapnál kezdődik, ahol a Latorca és Tisza egymáshoz 2 km.-nyire közelednek: ezentul egymástól tetemesen eltérnek s körülfogják a hosszukás tojásalaku B.-t, mely a Bodrog és Tisza egyesülésénél Tokajnál ér véget. A B. tulnyomóan lapályos, Ny-i részében 100 m.-nél alacsonyabb fekvésü mocsaras térség, melynek csak É-i részében (Király-Helmec körül) vannak 160 m.-ig emelkedő dombjai: legmagasabb a Nagy-Kövesdi hegy (279 m.). A folyók árjaitól védett részein igen jó búza terem, a Tiszamenti nagyobb részét azonban kiterjedt mocsarak lepik el. Számos kanyargó ér (Korcsa) kigyózik rajtok végig s vizök a mocsarakban vész el: ezek lecsapolására több csatorna is épült. A B.-ben számos község van, s KN y -i irányban vasut is szeli. A magyarok bejövetele után Árpád elsőben itt telepedett:

Forrás: Pallas Nagylexikon