Bodrosság
(növ.), a crispatio v. undulatio (bodor levél), a leveleken
jelentkező tünemény, midőn az erezete között levő puhább parenchyma-szövet,
bővebb táplálkozás következtében jobban fejlődik és kiterjed, minek
következtében a levél v. az erezet köze hólyag módjára. felbodrosodik, mégpedig
majd a levelnek az egész felszine (folium rugosum), mint p. egész rendesen és
normálisan némely ajakos növényé, így a pemetefűé, majd csak a széle bodros
vagy hullámos s pedig kisebb mértékben. mint a bodor tölgyé v. a bodor mentáé,
majd jobban, mint a bodor mályváé, v. a bodorkélé. A B. okozója a kövér föld,
de a B.-ot azután az ivadék is átörökli, mint azt a kerti káposztafajták, a
fodorménta stb. igazolják. A B. helyi és patologiai jelenség is lehet, ha t. i.
a levélnek állati élősködői: a levéltetvek és atkák vagy pedig élősködő gombák,
különösen az Exoascus idézik elő p. az égerfán, barackon, cseresznyén stb.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|