Bodza

folyó, ered Brassó vmegye déli határán, a Csonkás hegy alatt, eleintén K-nek tart, majd É-ra fordulva a vadregényes Bodzai szoroson (l. o.) át a B-i veszteglőintézethez s onnan Bodzaváma (l. azt) községhez jut el; ezután nyiltabb völgyben Észak-nak tart, Bodzafordulónál hirtelen DK-nek fordul abba a mély völgybe, mely a Csukás csoportját a Berecki hegységtöl elválasztja. A völgy néhol annyira keskenyedik, hogy az országutat csak nagy nehézséggel lehetett a hegyekbe vájni; a krásznai szünetelő üveggyáron tul még 6 km.-ig tart az utvonal végszakasza, mely fölé Ny-on a már Romániába eső 1664 m. magas Szilon emelkedik, mig a völgy másik (bal) partját a Királyhegy (1052 m.) szegélyezi; maga a völgy tengerfeletti magassága itt 634 m. A B. völgyének ez a része (Krásznai szoros) a legszebb, az ut helyenként 100 m.-nyire a zúgó B. felett vezet. A pénzügyőrségi laktanyától kezdve a teljesen kiépített ut megszünik s Romániába csak másodrendü utban folytatódik. Az ut itt merőben sziklába van vágva. 1888 szept. havában itt találták a hites bodza-krásznai, egy a maga nemében páratlan, a sirmiumi (a mai Mitrovic Szlavoniában) pénzverő hivatal jegyeivel ellátott 12 aranyrudból álló kincset, melynek egy része a magyar nemz. muzeumba került. E lelet is bizonyítja, hogy a rómaiak idejében erre sokkal nagyobb volt a forgalom mint ma. A B. völgyéből azonban még egy ut vezet Romániába, t. i. a tulajdonképeni B.-i szoros folytatásában egyenesen D. felé: e másodrendű ut itt egy 1345 m. magas hágón éri el Románia határát. Erre a hagyomány szerint már a hunok és kunok is jártak, a törökök pedig számtalanszor törtek ott be, mig a krásznai szoroson előbb csak nehezen járható ösvények vezettek kifelé. V. ö. Orbán B., A Székelyföld leirása. VI. 66-86.

Forrás: Pallas Nagylexikon