Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bogarak... ----

Magyar Magyar Német Német
Bogarak... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bogarak

(állat), Tágabb értelemben az összes rovarok, szükebb értelemben - s ebben az értelemben vesszük mi is - a rovarok (l. o. I egyik rendje, melyet kemény v. fedelesszárnyuaknak (helytelenül képzett szóval téhelyröpüeknek, Coleoptera L., Eleutherata Fabr.) is neveznek, A B. szájrészei rágók; első torgyűrüjük szabadon mozgatható; mellső szárnyaik kemény szárnyfedőkké (elythra) vannak változva; hátsó szárnyaik hártyásak, nyugalomban a szárnyfedők alá vannak huzódva: átalakulásuk tökéletes.

A B. testalakjukat tekintve, rendkivül változatosak: majd megnyultak, korcsuk, majd rövidtestüek, zömökek; hátoldaluk majd kidomborodó, majd lapos. Nagyságuk tág korlátok között változik: némelyek csaknem mikroszkopikus kicsiségüek (p. apró Staphylinidák; Trichopterygidák), mások több centiméternyi nagyságot érnek el (p. szarvorru bogár, szarvasbogár, bőrfutrinka, hős cincér; a délamerikai Dynastes Hercules L. himje 15 cm. hosszuságu). Féjök majd szabadon kiáll, majd a nyakvért alá van huzódva. Rajta vannak a 4-30, leggyakrabban 11 izből álló, igen változatos szerkezetü csápok (antennae, amelyek - főleg a himeken - gyakran tekintélyes nagyságuak. Mellékszemeik ritkán vannak, a nagy összetett szemek ellenben csak néhány barlamelakó fején hiányzanak. Felső állkapcsaik (mandibulae) többnyire nagyok, sarlóalakuak, élesek s gyakran fogazottak; alsó álkapcsi faldosóik (palpi maxillares) 4-, az alsó ajkiak (palpi labiales) 3-izüek; alsó állkapcsaik belső lemeze sarlóalaku, a külső a faldosókhoz hasonló; alsó ajkuk többnyire nyelv alaku. Élső torgyűrüjük, az u. n. nyakvért, tekintélyes nagyságu s mozgathatólag izesül a sokkal kisebb második torgyűrüvel, mely a szárnyfedők közé kis háromszögletes pajzskával (scutellum) van beékelve; ez a pajzsocska csak ritkán hiányzik. Mellső szárnyaik, a kemény szárnyfedők nem szolgálnak repülésre, hanem csupán a hártyás második szárnypár, valamint az első torgyűrü után következő testizek befedésére. A szárnyfedökön, melynek alakja, nagysága, vésete, esetleg szőrözete és szinezete és tarkázata a fajok megkülönböztetésére fontos jellegeket szolgáltat, mellső, oldalsó v. külső, belső és hátsó szegélyt különböztetünk meg. A mellső szegélynek a külsőbe való áthajlásán van a váll. A két szárnyfedő belső szegélye nyugalomban ritkán áll el egymástól (p. nünüke, Meloë), többnyire szorosan megfekszi egymást, u. n. varratot (sutura) alkotva. Oly rovarok szárnyfedői, amelyeknek hátulsó szárnya nincs kifejlődve, a varratban gyakran összeforrtak (p. Carabus). A szárnyfedők néha rövidek, mintegy lemetszetteknek látszanak (p. Staphylinidák) s a potroh kisebb-nagyobb része födetlen. Hátsó szárnyaik hártyásak, hosszirányban erezettek s jóval hosszabbak, mint a szárnyfedők, amelyek alá összehajtva visszahuzhatók. Repülésre csak ezek a szárnyak szolgálnak s a torban rejlő izomkészülékkel mozgathatók. Számos bogár hátsó szárnyai hiányzanak (p. Carabus, Meloë, Blaps, orrmányos bogarak stb.). Az életmódhoz képest igen változó nagyságu és szerkezetü lábaik (futó, ásó, uszó ugró lábak) végső részlete; az u. n. lábtő (tarsus) leggyakrabban 5 izből áll (Pentamera, p. futrinka, cserebogár stb.); másoknak az első és második lábpárán 5, a harmadik - hátsó - páron ellenben csak 4 lábtőizük van (Heteromera, p. nünüke, kőrisbogár, bűzbogár stb.): ismét másoknak valamennyi lábtöve látszólag 4 izből áll, amennyiben az utolsóelőtti lábtőizük igen kicsiny, alig látható (Cryptopentamera, régibb szerzőknél Tetramera. p. cincérek, szúfélék, orrmányos bogarak, levélbogarak): végre a B. egy kis csoportjának valamennyi lába látszólag 3 lábtőizes, amennyiben a 4-izü lábtő utolsőelőtti ize igen kicsiny (Cryptotetramera, régibb szerzők Trimerái, p. Katica-bogár), Potrohuk széles alappal izesül a barmadik torgyürühez; a hátoldalon rendesen 8, a hasoldalon több félgyűrü összeforradása miatt rendesen csak 7-7 félgyűrüt lehet megkülönböztetni; az elsatnyult végső izek gyakran az előzőkbe vannak visszahuzódva.

A B. belső szervezetenél első sorban megemlítendő a bélcsatorna, mely tekintélyes hosszuságu s a potrohban hurkokba szedve foglal helyet; a ragadozó B. belén (p. Carabus) rágásra való chitinfogakkal ellátott rágógyomrot s kivül bolyhokkal fedett chylus-gyomrot lehet megkülönböztetni: a bélbe nyitó kiválasztó szervek (Malphig-féle edények) száma 4-6. Több bogár (p. futrinka-félék) alfelébe maró mérges nedvet elválasztó mirigyek nyilnak, amelyeknek tartalmát a bogár szorultságában ellenségére fecskendezi. A himet nagy, kemény, chitines közösülő szerv jellemzi, mely nyugalomban a potrohba van visszahuzva. A himek a nőstényektől csápjaikkal, némelyek lábtőizeik alakját tekintve különböznek; a himek gyakran nagyobbak, mint a nőstények s ezektől szinezetökben s különböző ékítményekkel különböznek (p. szarvasbogár, szarvorrubogár). Álcáiknak többnyire 3 pár, meglehetős hosszu torlábuk, néha szemölcsalaku potrohlábaik is vannak; más B. álcái lábnélküli kukacok (p. orrmányos bogarak álcái); bábjaiknak lábai szabadon kiállanak. Kifejlődésük némelyeknél néhány hetet, másoknál több évet, a cserebogáré p. három évet vesz igénybe.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is