Bogát
1. nagyközség Szabolcsvmegye nyirbátori j.-ban, 2818 magyar
lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. 2. Maros-B. (Bogata de
Muresiu), kisközség Torda-Aranyosvmegye maros-ludasi j.-ban, 2486 magyar és
oláh lak.; van vasúti megállója, postahivatala és postatakarékpénztára. Itt a
Maroson a rómaiaknak 2 hidjuk állott s valószinüleg sok római castrum is volt e
helyütt: sok római tégla került elő az V. macedóniai légió bélyegével. B.
azelőtt tekintélyesebb hely volt, Torda vmegye gyakran tartotta itt
közgyüléseit, többek közt 1664-ben és 1696-ban (az utóbbin Apor István, Torda
vmegye főispánja iktattatott be székébe). Okmányokban már 1333-ban fordul elő,
legrégibb birtokosa a Bogáthi-család volt; utóbb magyar vár is volt itt miként
Bocskai Istvánnak egy 1605-iki rendeletéből kitünik. 1615 nov. 10. Bethlen
Gábor az addig özvegy Bogáthi Andrásné által birtokolt B.-ot felerészben
Szilvási Czyczliczky Boldizsárnak és felerészben karathnai Alia Farkasnak
adományozta, 1620 máj. 20-án ugyanő Bogáthi Drusinát ismét beiktatta, 1630 jan.
1. Brandenburgi Katalin adománya alapján B.-be Kornis Zsigmond tanácsos és
bihari főispán iktattatott be, 1650-ben II. Rákóczy György a B.-i rész jószágot
Kornis Ferenctől visszavevén, nejének Báthory Zsófiának adományozta. Apafi
1664-ben szintén nejének Bornemissza Annának adta. B.-ot értelmes, müvelt nép
lakja. 3. Oláh-B. (Bogáta), kisközség Alsó-Fehér vmegye kis-enyedi j.-ban, 1078
oláh lak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|