Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bogdanovics... ----

Magyar Magyar Német Német
Bogdanovics... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bogdanovics

1. Fjodorovics Ipoly, orosz iró, szül. Perevolcsnojában 1743 dec. 4-én (ó napt:), megh. 1803 jan. 6. Tanult Moszkvában, ahol Heraszkov költő támogatásában részesült. 1766 Bjeloszelszkij-Bjelozerszkij gróffal mint követségi titkár Drezdába ment s itt csinálta meg Dusenka cimű kedves költői műve tervét, amely azonban csak tiz év mulya jelent meg nyomtatásban. Időközben 1768. Szt.-Pétervárra visszatérvén, előbb tagja, majd 1788. elnöke lett a birodalmi levéltárnak, mely állásában 1795-ig megmaradt. Ettől kezdve zavartalanul élt költészetének. II. Katalin megbízásából népköltészeti gyüjteményt állított össze (3 köt. Szt.-Pétervár 1785) és legfelsőbb rendeletre néhány kisebb drámát is irt. Összegyüjtött müvei először 6 kötetben jelentek meg Moszkvában (1809-10), azután 4 kötetben (u. o. 1848), legntóbb pedig a Szmirdin-féle orosz klasszikusok cimü gyüjteményben 1834. Kurszkban szobrot emeltek emlékének. Életrajzát Besztusev és Polevoj irták meg irodalomtörténeti müveikben.

2. B. Ivanovics Modeszt, orosz hadvezér és tenkintélyes történész, az előbbinek unoka-öccse, szül. 1805. 1839 óta a. történelem tanára volt a Miklós-akadémián, II. Sándor megbizásából megirta az 1812. háboru történetét (Szt.-Pétervár 1861, 3 köt.), továbbá a következő müveket: A Németország függetlenségeért viselt háboru 1813-ban (u. o. 1862-1863, 2 köt.); Az 1814-iki háboru és I. Napoleon bukásának története; I. Sándor cár uralkodásának története (u. o. 1869-1871 6 köt.); Az 1853-56-ki keleti háboru (u. o. 1876; 4 köt.); Bonaparte itáliai hadjárata 1796-ban (u. o. 1860); A hadtudomány története, és Rumjancov, Potemkin s Szuvorov törökországi hadjáratai (1852).

3. B. Konstantin, szerb iró és publicista, szül. Rumában Szlavóniában 1811 febr. 21., megh. 1854 ápr. 30. A középiskolákat Karlócán, a bölcsészetet Szegeden, a jogot Pesten végezte. 1842-ben Szerbiába ment, de az országot nemsokára odahagyva, a szép- és államtudományokra adta magát. Ekkor külömböző folyóiratokban az irodalomtörténet s államtudományok köréből számos cikket jelentetett meg. Tudományszomja Német-, Francia- s Angolország meglátogatására ösztönzé, mely államokban egy évet töltött. B. 1848-1849-ben Vjestnik (Hirnök) cimen politikai folyóiratot szerkesztett, mely fölváltva Pesten, Ujvidéken és Karlócán jelent meg. Nemsokára azután Rajacsics patriárka titkára lett, aki által a császári udvarhoz követül küldetvén, a kormány által a liquidáló bizottságba osztatott be, az uj birósági szervezés után pedig Ujvidéken ügyvéddé neveztetett ki. Munkája: Istoria srbskog naroda (A szerb nemzet törtenete), Ujvidék 1861.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is