Bogdány

1. kisközség Sáros vmegye alsó-tárcai j.-ban, 728 tót lak., szeszgyárral. - 2. Duna B, nagyközség a szt.-endrei Dunaág jobb partján, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pilisi felső j.-ban 2802 német és magyar lak:, gőzhajó- és postaállomással, postatakarékpénztárral. Régi község, melynek a török uralom alatt megfogyott lakosságát német telepesekkel szaporitották; B. abban az időben gr. Zichy-féle birtok volt s az ó-budai uradalomhoz tartozott, mellyel később a kir. korona birtokába ment át, ahová most is tartozik. B. É. felé alá ereszkedő lejtőn, igen csinosan fekszik; lakói a szőllők elpusztulása óta gyümölcstenyésztéssel és főleg kőbányászattal foglalkoznak. A községtől D-re magánosan emelkedő harangalaku Csódi hegyen (280 m.) számos óriási kőbányában fejtik a kitünő trachitot, mely rendkivül szép táblás elválása által tünik ki; innen az egész anyagot Budapestre szálítják, melynek sok utcája bogdányi trachittal van burkolva. V. ö. Koch Antal, A B.-i Csódi hegy és környékének földtanviszonyai (Földt. Közlöny. 1872. 205-208.). - 3. Nyir B., nagyközség Szabolcs vmegye bogdányi j.-ban 1166 magyar lak., vasúti megállóval, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Forrás: Pallas Nagylexikon