Bogisich

Mihály, prépost, szül. Pesten 1839 jan. 10. Tanult Pesten, Esztergomban, Bécsben. 1863. szentelték pappá. 1882. választották budavári plébánossá, egy év mulva préposttá neveztek ki. Évről-évre emelkedett állásában: előbb kerületi jegyzőnek, aztán alesperesnek, 1890. budapesti esperesnek választották. Kiváló jelentősége van B.-nak az egyházi zene és zeneirodalom terén. Már mint budapesti hitszónokot a nemzeti zenede titkárává választotta (1876-82). A kormány külföldre küldte az egyházi zene tanulmányozására. Érdemei méltánylásául, melyet alább felsorolt művei igazolnak, a tud.akadémia levelező tagjának választotta. Önálló müvei: Melyik a valódi egyházi zene ? Bpest 1878. A gyermek szent fohászai. U. o. 1879 (Ima- és énekes-könyv); A keresztény egyház ősi zenéje. Eger 1879; Egyház-zenészeti jegyzeteim. Budapest 1880; A magyar egyházi énekek. a XVIII. századból. U. o. 1882. (Akadémiai székfoglaló); Cantionale el passionale hungaricum. XVIII. századbeli kat. énekgyüjtemény. U. o. 1882; Szegedi Ferenc Lénárd énekeskönyve. 1674-ből U. o. 1886; Őseink buzgósága imák és énekekben. U. o. 1888, Zeneművei: Dicshymnus Simor bibornok aranymiséjére (karének, 1886, saját szöveg); Tizenkét eredeti magyar dal (1892 dec., egy énekhang; zong.). Átiratai: 24 régi latin ének (Religio 1881-1886).

Forrás: Pallas Nagylexikon