Bogsán
1. Német-B. (Bogsánbánya, Bogsia montana), kisközség
Krassó-Szörény vármegye bogsáni j.-ban, 2956 oláh és német (csak 197 magyar)
lak.; a lugos-bogsáni esperesség, a járási szolgabirói hivatal és kir.
közjegyzőség székhelye; van járásbirósága, adóhivatala, erdészeti hivatala,
takarékpénztára (az osztr.-magy. bank mellékhelyisége), iparos tanonciskolája,
vasúti állomása, posta- és táviróhivatala, postatakarékpénztára. Marhavásárai
élénkek. B. jelentékeny bányatelep, mely az osztr.-magy. államvasuttársaság
délmagyarországi uradalmához tartozik; vas faszén-olvasztó s 3 aknás pest,
melyek évenként 5000 tonna tarka, szürke és fehér nyersvasat termelnek. Az
itteni mészkőbánya 4500 tonna kitünő meszet s 15.000 tonna igen jó útkavicsot
szolgáltat; a mész égetésére 3 aknás pest szolgál. Német-B. mult századbeli
telep. Felette Boksa vára volt, mely Temesvár eleste (1552) után a törökök
kezébe került; 1595. Borbély György lugosi bán ismét bevette, de ujból a
törököké lett, kiktől 1597. Báthory Zsigmond vette vissza. 1604. árulás utján
harmadizben a törököké lett, de ugyanazon évben Rákóczy Zsigmond Trombitás Istvánnak
adományozta. 1658. a várat légbe röpítették, s ujból való fölépülte után a
törökök megint lerombolták. Ma csak csekély romja maradt fenn. Savoyai jenő
kormányzósága idejében a tőrök hódoltság alatt parlagon hevert bányák ismét
mívelés alá kerültek. - 2. Román-B. (Bogsia romona), kisközség ugyanott, 2794
oláh lak., van fürészmalma, vasuti állomása, posta- és távíróhivatala,
postatakarékpénztára, főerdészeti hivatala. Az innen 7 km.-nyire levő Kraku ku
aur (Aranyhegy) nevü hegyben a rómaiak által művelt aranybányákat 1885. egy
angol társaság (South-Hungarian Gold Mining Syndicate) szerezte meg; bár a
szienitben fekvő aranyérc 4 főérben fordul elő 1,5-4 m. vastagságban, s az erek
ezüstben igen gazdagok, a társaság a mívelést beszüntette, miért is 1887. The
Árpád Gold Syndicate Limited (Árpádmű) uj társulat alakult, de ez sem tudott
boldogulni. B.-ból keskeny vágányu vasut visz Moravicába és Resicába. V. ö.
Halaváts Gyula, Az Aranyos hegység Krassó vmegyében (Földr. Közlemények, 1891.
160-174.); u. az., A németbogsáni őskori leletekről (Archeol. Értesítő, VII.
évf. 49.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|