Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bögyörő-gom... ----

Magyar Magyar Német Német
Bögyörő-gom... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bögyörő-gomba

(növ.), Ez a név a gombák génuszai közül kettőre illik, t. i. a Phallus L. génuszra (falloz a. m. himvessző, Eichelpilz), Gombák képe 9. sz.) meg a Verpa Sw., nevü gombára, amely ugyanezt jelenti (Eichelschwamm). Az elsőnek régi följegyzett neve Clusius gombái között (1601) a «szemerchyek» (Maurachen), Beythe Nomenclatora 5. lapján (1583) pedig «zömörchök», amelyből a szömörcsök vagy szömörcsög gomba lett. Ugy látszott, ez a szó is nyelvtani korcsalkotás. Tekintetbe vévén azonban, hogy a magyar nyelvben a csek vagy csök szó (bikacsök, Tájszótár 40. l., korbácsot is jelent) ma is élő szó: Diószegiék még szóképzésre is felhasználták (csékcsillag, helyesen csekcsillag); Apácai Csere pedig cseges, csögös vagy csögös-bogas (l. Bütyök) jelzőkkel jellemzi a fák ágazatját és tőkéit; a szemercsek (szemércsek, szméremcsek) régi érdekes szóképzés lehet, melyet vagy Beythéék csináltak vagy mint népies kész szót hallottak. E szerint a szemércsek ugyan olyan jelentésü mint a Phallus. Figyelembe veendő itt még az is, hogy az Ehrenfeld-Codex a XV. század második negyedében zemerseg (a. m. szeméremség = pudor) szót is említ. Diószegiék a szömörcsög analogia alapján «redőcsög» gomba génuszt is alakítottak. Ezek után a szömörcsög szót a Phallus L. génusz nevének meghagyván (a leirását l. Szemércsek), B. a Verpa Sw. lesz A Verpa Sw. a redőgombanemüek (Discomycetes, Helvellacei) génusza, a Helvellától a szabályos harangalaku sima kalapja különbözteti meg. Földben termő, délibb vidéki, ehető gombák. Ide tartozik a gyűszü alaku B. (V. digitaliformis Pers. gyűszügomba Hazsl., l. az ábrát). Szára ujjnyí hosszuságu, kalapja 2,5 cm. magas és széles, fekete-barna. Erdőben terem; Svájcban és Felső-Olaszországban a piacon árulják. Hazánkban a V. Krombholzii Corda a budapesti Városligetben terem.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is