Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Böhmer... ----

Magyar Magyar Német Német
Böhmer... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Böhmer

1. Ede, német nyelvész és teologus, született Stettinben, 1827 május 24-én, A román filologiai tanára volt előbb a hallei, majd a straszburgi egyetemen; 1879-ben nyugalomba vonult. Munkái: Über Dante"s Monarchia; De vulgari eloquentia (1868); Über die procençalische Poesie der Gegenwart. (1870: teologiaiak: Über die Apokalypse des Johannes (1855); Das erste Buch der Thora (1862); Spanish reformers of two centuries from 1520 (1874-83).

2. B. János Frigyes, német történetbuvár, szül. majnai Frankfurtban 1795 ápr. 22. megh. 1863 okt. 22. Heidelbergában és Göttingában folytatott jogi tanulmányait csakhamar történelmi tanulmányokkal cserélte fel, s hosszasabb olaszországi tartózkodás után Németországba visszatérve, Frankfurtban könyvtárigazgató lett. Olaszországban ébredt fel rajongó szeretete a romanticizmus és a középkor iránt s egész életét a középkori német történelem forrásainak összegyüjtésére szentelvén, átkutatta Olaszország, Németország, Franciaország és Németalföld könyvtárait s levéltárait. Politikai tekintetben gyülölte a protestáns Poroszországot, melyben a német államok tehetetlenségének főokozóját látta. Fáradhatatlan munkásságának eredményei a következő művek: Urkunden der römischen Könige und Kaiser von Konrad I. bis Heinrich VII.; 911-1313 in kurzen Auszügen (Frankf. 1831), tov. Die Reichsgesetze von 900-1400 (u. o. 1832); Urkunden sämmtlicher Karolinger (u. o. 1833); Urkunden der Reichsstadt Frankfurt (u. o. 1836); Urkunden Ludwigs des Bayern, König Friedrichs des Schönen und König Johanns von Böhmen (u. o: 1839; 3 pótfüzettel u. o. 1841, Lipcse 1846 és Innsbr. 1865); Regesten des Kaiserreichs 1246-1313 (Stuttgart 1844; két pótfüzettel u. o. 1849 és 1857); Die Regesten des Kaiserreichs von 1198-1254 (Stuttgart 1847-1849, 2 kötet; ujra kiadta Fischer Innsbr. 1879); Wittelsbachische Regesten (Stuttg. 1854). Hátrahagyott irataiból megjelentek: Acta imperia selecta (Innsbruck 1866-68, kiadta Fischer); Die Regesten des Kaiserreichs unter Karl IV. (kiadta Huber, u. o. 1874-76; Die Regesten der Erzbischöfe von Mainz (kiadta Will u. o. 1878); Die Regesten des Kaiserreichs unter den Karolingern (ujra átdolgozta Mühlbacher, u. o. 1880). Kisebb iratait és leveleit, életrajzával együtt kiadta Janssen (Freiburg i. Br. 1868, 3 kötet). V. ö: Ranke cikkét a Sybel-féle Histor. Zeitschrift-ban, és Döllinger, Akadem. Vorträge (II. köt.).

3. B. Justus Henning, német jogtudós szül. Hannoverben 1674 jan. 29., megh. 1749 aug. 23. 1710. a hallei egyetemen rendes jogtanárrá lett. 1743. a magdeburgi hercegség kancellárjává lett. B. főleg az ev. egyházjogra nézve bir fontossággal. 1747. kiadta a Corpus Juris canonicit két kötetben függelékkel e címen: Corpus juris canonici Gregorii XIII. rec. Justus Henning B. Halle-Magdeb. 1747. Nagyobb munkái: Jus ecclesiasticum Protestantium usum modernum juris canonici juxta seriem decretalium ostendens et ipsis rerum argumentis illustrans, 1714-1737, 5 kiad. ért el. Ennek kivonata; Institutiones juris canonici 1738, 1741, 1747, 1770; Jus parochiale 1701., a 6. kiadás 1760-ból van. Kiadta továbbá Petrus de Marca munkáját De concordia sacerdotii et imperii Lipcse és Frankfurt 1700. jegyzetekkel. Ezenkivül még nagyszámu munkát irt és adott ki. A magánjog terén is tevékenyen munkálkodott.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is