Bohnenberger
1. János Gottlieb Frigyes, német matematikus és csillagász,
a Beiträge zur theoretischen und praktischen Elektrizitätslehre (Stuttg.
1712-95,5 drb) c. műve által ismeretessé vált B. Gottlieb Kristóf plébános
(szül. 1732., mgh. 1807.) fia, szül. Simmotzheimben, 1765 jun. 5., megh.
Tübingában 1831 ápr. 19. Tanulmányait Stuttgartban és Tübingában végezte. 1789.
lelkészhelyettes lett, de, hogy a csillagászati tanulmányokhoz való hajlamát
kielégítse, 1793. Gothába, onnan pedig Göttingába ment, 1796. a tübingai
csillagvizsgálón alkalmazták. Itt 1798. a matematika és csillagászat rendk. és
1803. rendes egyet. tanára lett. Művei: Anleitung zu geogr. Ortsbestimmungen
(Göttinga 1795), Astronomie (Tübinga 1811); Anfangsgründe der höhern Analysis
(u. o. 1812); Beschreibung einer Maschine zur Erläuterung der gesetze der
Umdrehung d. Erde um ihre Achse und der Veränderung d. Lage der letzten (u. o.
1817). B. szerkesztett egy eszesen kigondolt elektrométert; rotációs készülékét
I. Napoleon parancsára Franciaország iskoláiba is bevitték. B. a fordítási
(reversio) inga feltalálója.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|