Böhtlingk

1. Artur, német történetiró, szül. Szt.-Pétervárott 1849., jelenleg Karlsruheban műegyetemi tanár. Művei: König Konrad (1872) és Slickingen (1873), legfontosabb munkája: Napoleon Bonaparte, seine Jugendgeschichte und sein Emporkommen (2 köt. 1878-80).

2. B. Ottó, német orientalista. Született Szt.Pétervárott 1815 május 30-án Lübeckből bevándorolt német családból. 1833-ban a pétervári, majd 1835-ben a berlini s bonni egyetemre jutott, és egészen a keleti nyelvek, első sorban szánszkrit nyelv tanulmányának szentelte magát. 1842-ben Pétervárra tért vissza. Ott a csász. tud. akadémiában segéd s 1845. rendes tag lett, 1860 valóságos államtanácsos, 1875. titkos tanácsos. 1868. Jenába s ujabban Lipcsébe költözött. A szánszkrittudományra korszakalkotó volt Pânini,a hires indiai grammatikus szánszkrit nyelvtan-szövegének kiadása (2. kiad. Bonn 1840), melyhez Vopaveda grammatikája (Pét. 1846) és Hemaçandra szótára kiadása járult (u. o. 1847). Ő adta ki és fordította Kalidasa hires szinművét,a Sakuntalát (Bonn 1842), az Indische Sprüche cimü gyüjteményt (Pét. 1863-65. 3. k., 2. kiad. 1870-71. 7613 szánszkrit jeles mondás), stb. Számos apróbb értekezése van a péterv. akadémia közleményei közt. Főmunkája azonban melyet Roth-tal szövetkezve s a legjelesb német szánszkritisták közreműködésével adott ki, a nagyszerü szánszkrit szótár (Sanskrit-Wörterbuch Pét. 1852-75. 7 k.), melyben gondosan van aknázva a dúsgazdag védai és későbbi szánszkrit irodalom s a szójelentések történeti fejlődésük szerint vannak elrendezve. Utóbb még egy rövidebb szánszkrit szótárt adott ki s ebben egyuttal számos pótlást közölt a nagyobbikhoz. Az urál-altaji nyelvészetre nézve fontos a jakutnyelvről irt munkája (Über die Sprache der Jakuten, Pét. 1851), mely e fontos érdekes és keleti-török nyelvet mintaszerü módon elemzi.

Forrás: Pallas Nagylexikon