Boica
1. kisközség Hunyad vármegye brádi j.-ban, 1543 oláh, német
és (205) magyar lak., pénzügyőrséggel, posta- és táviróhivatallal,
postatakarékpénztárral. Határában a József-Rezső-Anna-táróban a kincstár III.
Károly óta nagy erővel dolgozott s keresztvágataival uj teléreket tárt fel;
1827. a Moldván-család kezére jutott s attól fogva boicai Rezső néven bérlők
rablóbányászata vette kezdetét. 1884. Klein Henrik vette meg, ki a tárókat
kitisztítá, sineket vezetett be s egy kaliforniai zúzóművet állított fel s
1889-től az Első erdélyi aranybánya részvénytársulat vette meg. Legtöbb telér
kvarcporfir és melafir érintkezési határán vonul végig s mészpát, kvarc,
antimonát, pirit, galenit, kalkopirit, vörös ezüstérc, fakóérc és ritkán
termésarány képezik a tölteléket. Ezek az Anna-táró szintjéig sőt részben ezen
alul még 40 m. le vannak fejtve. 1884. Karácsonyfalvából egy uj altárót kezdtek
hajtani. Munkások sz. 265. 1888. termelés-értéke 42.786 forint. A termelt
aranyat és ezüstöt Berlinben és Freibergben váltják be. Aranybányászata a
rómaiak a rómaiak idejéig vezethető fel. A Szfregyel (fort) és Kornyet (Sanos)
hegyek közt elnyuló nyergen találta meg ahunyadm. tört. régészeti társ.
küldöttje Téglás G. 1881. a római gyarmat nyomát, honnan érctörő mozsarak,
őrlőkövek, üvegnemüek mellett egy MVRRI bélyeggel ellátott lámát szállított
dévára. Az Anna-táró 140 m. h. keresztvágata s a beomlott tárószájak,
aknamélyedések is római eredetüek. B.-tól a Maros felé 3 km.-re regényes
sziklaszoros huzódik. Annak jobb- és balparti falában barlangok vannak A boicai
Magurában 3 lépcsőben feltáruló «csür» nevü barlang nyilik. A legfelső b.
Eötvös Lórántnak, a középső Sólyom Fekete Ferenc, a tört. régészeti társulat
alelnökének, az alsó Kuun Géza akad. tiszteletbeli tag s e társulat elnökének
nevét viseli. A felső egyfolytában bemélyedő csarnoknak végső részében szép
cseppkövesedés látszik; a középső 3 nyilásu hatalmas csarnok; az alsónál a
főüregből mellékág szolgál. Mindannyit lakta az ősember. Ezeken felül még egy
kis üreg van. A Magura tetején is prehisztorikus cserepeket találtak. Benn B.
Mellett egy kis üreget tolvajok barlangjának neveznek. Albert király 1444.
Brankovics Györgynek adományozta Kisbánya neven s midőn 1451. Hunyadi Jánost a
világosi uradalommal az aradi káptalan beiktatta, Kisbánya alio nomine
Medvepatakának irták. 1525. Körösbánya, Abrudbánya, Zalatna bányapolgáraival
Kisbánya megbizottai Abrudbányán bányatörvényszéket ültek. Csak a mult század
óta vették használatba az oláh Bociát mely Kisbányát jelent.
2. B., nagyközség Szeben vmegye nagyszebeni j.-ában, 1476
oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. B. az Olt folyó jobb
partján a Verestoronyi szoros É-i bejáratánál fekszik; közvetlenül a község
felett emelkedik az u. n. Verestorony. A Verestoronyi határvámtelep B.-hoz
tartozik. L. Verestoronyi szoros.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|